E pillanatban ugyan ismét elindultak az ukrán gabonával teli tartályhajók a Fekete-tengeren, de hogy hol rakodnak majd ki, senki sem tudja.

Emlékezzünk csak arra, hogy a teljes nyugati liberális sajtó és persze a hazai fiókszervezeteik is, naponta hullajtottak krokodil-könnyeket a szegény afrikai éhezők millióiért, akiket a gonosz Putyin éhhalálra ítélt, mert nem engedi ki a fekete-tengeri kikötőkből az ukrán búzával tömött hajókat. Ez a mantra ment hetekig, amíg meg nem született az isztambuli megállapodás az orosz terménykivitelre vonatkozó korlátozások feloldásáról és az ukrán gabonaexporthoz való orosz hozzájárulásról. (Az alku ebben a hónapban jár le.)

Aztán kiderült, hogy az ukrán kikötőket elhagyó 87 hajóból három ment Dél-Afrikába, három Izraelbe, hét Egyiptomba, 30 pedig az Európai Unióba. És csak kettő a legszegényebb országokba, az ENSZ élelmezési programja keretében: Jemenbe és Dzsibutiba.

„Ez 60 ezer tonna és mindössze 3 százalék” – mondta rezignáltan Putyin, mint aki nem is csodálkozik rajta.

Nem tudom, szólt-e bárki Zelenszkijnek az afrikai éhezőkről és arról, hogy nem erről volt szó. Nem beszélve arról, hogy az egyezményt az ENSZ is aláírta, de  a szóban forgó 3 százalékról mind a szervezet, mind a 2020-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett Világélelmezési Programja (World Food Programme) azóta is kussol, ahelyett, hogy felháborodna és skandalumnak nevezné azt a nemzetközi sajtóban.

Ja, hogy melyik ország is az ENSZ legfontosabb támogatója, a teljes költségvetésének 22 százalékával? Hát igen… így már értjük a mély hallgatást.

De más is történt. Még mielőtt napokkal ezelőtt az oroszok felmondták volna az egyezményt, Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője már szeptemberben kilátásba helyezte a terménymegállapodás felmondását, mert annak második részét, amely az orosz export biztosítására vonatkozott, nem hajtották végre.

Ebben az a képmutatás, hogy a nyugati országok ugyan nem akadályozzák az orosz élelmiszerexportot, ám a gyakorlatban mégis korlátozták, mivel a kereskedelmi hajóikat nem engedték be kikötőikbe

– mutatott rá Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. Az oroszok tehát egyszer már figyelmeztették a szerződő feleket a terménymegállapodás felmondására, a szevasztopoli dróntámadás – amelyet Ukrajna nem ismert el – már a második ilyen eset volt.

Ez részint azért érdekes, mert Oroszország már augusztusig 6,6 millió tonna gabonát szállított a világpiacra, ebből 6,3 millió tonnát Ázsiába, Afrikába és Latin-Amerikába, és nyilván fenn szeretné tartani az ütemet, különösképpen azért, mert az orosz termés idén körülbelül 60 millió tonna búza lesz.

A történet végét (?) már ismerjük: Törökország és az ENSZ közvetített a felek között, és Oroszország garanciákat kapott Ukrajnától, hogy nem fogja a fekete-tengeri gabonafolyosót Oroszország elleni katonai műveletekre használni.

Hogy mennyit ér Zelenszkij garanciája, azt majd meglátjuk.

Kiemelt kép forrása: Agrofórum