Kár érte. A pedagógusok valóban anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnek.

Az elkötelezett, jó tanárok mindenképp. Akik a gyerekeknek tudást akarnak átadni. Akik hivatásuknak érzik, hogy felkészítsék őket az életre. Akik nem ideológiák, politikai törekvések eszközei maguk is, a gyerekeket pedig nem indoktrinálni akarják, ugyanezen ideológiák nevében.

Azt már megszoktuk, hogy a politikusok, érdekképviseletnek hazudott politikai fiók(szak)szervezetek rátelepszenek az ügyekre. Amikor olyan vérgáz figurák bukkannak fel, mint Gréczy Zsolt vagy Jakab Péter, rögtön lehet tudni, hogy halott az ügy. A pedagógusok jogos sérelmeinek, követeléseinek hangot adó tüntetésen is megjelennek a külföldi zsoldból fizetett ügynökök, és az egész kérdést azonnal politikai irányba viszik, a kormánybuktatás leplezetlen szándékával.

Érdekli ezeket a valóságban bármennyire is a tanárok helyzete? Ugyan már. Ezeket egyetlen dolog érdekli: a hatalom. Nem a magasabb fizetés vagy a fiatalok nevelése a valódi jelszó, hanem az O1G. És ezt hangoztatják odakint az olyan levitézlett, személyiségzavaros, aránytévesztett celeb-figurák is, mint Nagy Ervin vagy Noár. Utóbbi nem csak szónokol, sokadszor is önmaga hatása alá kerülve, a szokásos üres frázisait pufogtatva, hanem még jó pénzért árulja is a „lázadás” szimbólumával (valójában egy lopott logóval, mert még ennyi eredetiség sincs benne) ellátott pulóvert, szatyrot, stb. Tibi atya és Hont András nagyon találóan nevezték parazitának. A politikusokhoz hasonlóan ő is kisajátítani igyekszik a mozgalmat. És elhitetni a gyerekekkel, hogy ez róluk szól.

Akik persze el is hiszik. A kivezényelt diákoknak nagyon tetszik az egész; menő, mert egy nagy fityiszt lehet mutatni a hatalom felé. Az O1G nekik nagy fless. És különösen jó buli suli helyett tüncikézni. Tizenévesen a lázadás tök természetes, és rendben is volna. Csakhogy szegény gyerekek fel sem fogják, hogy megint hülyére vették őket. Azt hiszik, ők most bátor hősök, miközben pont hogy feladatot teljesítenek, anélkül, hogy tudnának róla. Pontosan ez az indoktrináció.

De még csak a politikusokról és a magukat folyton előtérbe toló, mindenlébenkanál politikai lakájcelebekről volt szó. Ezek régóta hiteltelenítenek minden civil megmozdulást. A pedagógusok ügyét most viszont a saját soraikból valók is vakvágányra viszik. A Kölcseyből kirúgott, önmagukból mártírt kreáló, papíron tanári státuszú mozgalmár-agitátorok, forradalmi hevülettől fűtve, szintén önmaguk hatása alá kerülve, bolsevik küldetéstudattal, eklatáns példái a ventilátorba szarásnak.

Mert mit csinált Törley Katalin, amikor színpadot ácsoltak alá, és megkapta a maga 15 perc hírnevét? Elénekeltette a tömeggel a Bella Ciao-t! Az olasz kommunista partizánok dalát, amit a latin-amerikai gerillák is előszeretettel kántáltak, mielőtt elindultak találomra leölni a „gazdagokat”.

Az egy dolog, hogy milyen ordas ideológia bújik meg emögött a heroizált, divatossá tett dalocska mögött. Szegény megvezetett, tudatlan fiatalok erről sem tudják, micsoda, mit énekeltetnek velük. De bárhogyan is viszonyul valaki a dalhoz és a mögötte rejlő eszmékhez, mi köze a tanárokhoz???

A kérdés természetesen költői. Semmi. De Törley Katalint oly mértékben fűti a bolsevik – neomarxista láz, hogy az első adandó alkalommal kibújik a szög a zsákból. Neki egy kommunista dalt kell énekeltetnie a gyerekekkel, és ettől ő már jól fog aludni. Mert megint harcolt egyet az ESZMÉÉRT! Nyilván semmi baja nem lesz attól, hogy nem taníthat tovább a Kölcseyben; a hálózati NGO-k tárt karokkal várják, és ott legalább végre a munkaszerződés szerint is a politikai agitáció lesz a feladata.

A legszomorúbb, hogy ez a nő éveken át gyerekeket „tanított”. Ki tudja, hogy a forradalom, az osztályharc, a „le az elnyomókkal” nevében mi mindenre tanította még őket… És hogy hányan vannak még hozzá hasonlók a tanárok között…

Valóban, tisztes béremelés és életpálya-modell jár a pedagógusoknak. De előtte egy hatalmas tisztítótűz, ami kisöpri ezt a mérget és a mérgezőket a szakmából.

Forrás és kép: Facebook