Belső átalakulás jöhet ismét a munkaerőpiacon. Megsokszorozódtak az energetikai korszerűsítések, a távmunka pedig a járvány alattinál jóval kisebb mértékben nyerhet újra teret.

Jelenleg nagyon alacsony a munkanélküliség (augusztusban 3,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta), soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság, és az üres álláshelyek száma pedig megközelítette már a százezret – mondta el lapunk megkeresésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

Rámutatott, ennyire erős alapokkal még soha nem rendelkeztünk korábban, és a legjobbak közt vagyunk az Európai Unióban is. A magyar munkaerőpiacon (még) nem tapasztalhatóak a háború káros gazdasági hatásai, például elbocsátások, gyárleállások.

Kiemelte, jelenleg hazánk az egyedüli olyan ország, ahová még jön az orosz gáz, ami nemcsak a téli fűtéshez szükséges, hanem számos ágazatban nélkülözhetetlen alapanyag. Gáz- és kőolajhiány miatt nem fog bezárni egyetlen vállalatunk sem. Az elemzők szerint jövőre lesz inkább érzékelhető a magyar gazdaságban az európai recesszió. Nagy kérdés, hogy ez a munkaerőpiacon összességében milyen folyamatokat jelent – emelte ki Szalai Piroska.

A szakértő rámutatott, a 2010 előtti pénzügyi válság idején hazánkban 2006–2010 között közel 200 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma éves átlagban, míg a járvány idején, 2019–2020-ban ennek negyedével(!), 50 ezerrel. Sőt míg az első esetben nyolc év kellett ahhoz, hogy visszaálljon a létszám a 2006-os válság előtti szintre (mint tudjuk, nálunk már 2008 előtt elkezdődött a válság, a foglalkoztatotti létszám esése), a járvány idején mindössze egyetlen negyedévben tapasztaltunk csökkenést, 2020 második negyedévében, és már a harmadik negyedévtől visszaállt a létszám, majd 2021. második negyedévétől jelentős növekedés mutatható ki – magyarázta.

Az összesített adatok mögött a járvány idején is jelentős belső átalakulások voltak tapasztalhatók. Jelentősen nőtt az építőiparban, a gyógyszergyártás területén és az infokommunikációs ágazatban dolgozók száma, és sokkal többen dolgoznak önfoglalkoztató vállalkozóként, nem alkalmazottként. Most is várható, hogy lesznek bővülő ágazatok. Az építőipar, a villamos berendezések gyártása, a villamosenergia- és gázellátás, a légkondicionálás, az ingatlanügyek, a szakmai, a tudományos és a műszaki tevékenység, az infokommunikációs ágazat minden bizonnyal továbbra is növekvő munkaerőigénnyel rendelkezhet Szalai Piroska szerint.

Látható, hogy most mind a lakosság, mind a vállalkozások energetikai korszerűsítése, beruházásai megsokszorozódtak. Ez a folyamat folytatódik jövőre is. A nyílászárók és a szigetelések korszerűsítése, a smart home, napelem- és hőszivattyúrendszerek telepítése rengeteg szakembernek ad munkát úgy a gyártásban, a kereskedelemben, az építőiparban, mint az informatikai és a műszaki szakértői tevékenységet végzők körében is – húzta alá.

Kérdésünkre elmondta még, a járvány alatt nagyon sokunk munkáját sikerült megtartani távmunka, illetve később hibrid munkavégzés lehetőségével. A digitális oktatás keretében otthon tanuló kisgyerekek mellett minden családban valakinek otthon kellett maradnia, és ez számos esetben a munkahely elvesztését jelentette volna, ha nincs lehetőség legalább részleges otthoni munkavégzésre egyes munkakörökben. Ahogy a járvány visszaszorult, úgy hazánkban visszaállt a korábbihoz hasonló, nagyon alacsony szintre a távmunka. Szalai Piroska szerint az energiaköltségek miatt ismét bevezethetnek hibrid munkarendet, azonban a járványidőszaknál kisebb arányban.

A jövő évet a szakértő szerint jelentősen befolyásolja, hogyan alakul majd a háború, milyen eredményt hoznak a november 8-i amerikai választások, és milyen döntés születik november végén az uniós pénzek ügyében. Valószínűsíti, hogy ezek után fog megszületni a megállapodás a jövő évi minimálbérről – ekkor többet tudhatunk majd arról, hogy hogyan tartható fenn jövőre a rezsicsökkentés és az ársapkák rendszere.

Forrás: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: BVK flickr.com