Egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul elég figyelem erre a problémára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök kiemelte: a három ország nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát. Most az elsődleges védvonal a szerb–magyar határ, de mindenkinek az az érdeke, hogy ez délebbre kerüljön.

Hálásak vagyunk Szerbiának, hogy eljött az elnökük, és hálásak vagyunk Ausztriának, hogy itt van velünk a kancellárjuk – kezdte meg a sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnök.

Ismertette, a mostani magyar–szerb–osztrák csúcs egy hosszabb tárgyalássorozat kezdete.

Amiért összejöttünk, az a migráció. Három olyan ország vezetője áll itt, amelyeket a lehető legjobban érint ez a kérdéskör. Ennek a megfékezése rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt fel, miközben egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal a helyzettel, ami kialakult

– közölte a magyar kormányfő. Hozzátette, meg kellett állapítaniuk, hogy a szerbek határőrei, a magyarok határőrei és az osztrák határt védő rendőrök, illetve katonák heroikus küzdelmet folytatnak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel szemben.

„A helyzet egyre nehezebb, a számok és a tények egyre riasztóbbak”

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Kifejtette, miközben a világon vannak egyéb égető problémák is, mint az orosz–ukrán háború, illetve az energiaválság miatt elszálló áram- és gázárak, a migrációra nem irányul elég figyelem, pedig legalább annyira fontos kérdés, mint a másik kettő.

„Arra tettünk most kísérletet, hogy szemb nézzünk a helyzettel, és intézkedéseket dolgozzunk ki. Magyarország azért kezdeményezte ezt az összejövetelt, mert mi vagyunk a legspeciálisabb helyzetben. Nekünk két irányból van migrációs problémánk. Az orosz–ukrán háború következtében több mint egymillió menekült érkezett keleti irányból, Ukrajnából, miközben déli irányból is a határunk folyamatos ostrom alatt áll” – fogalmazott a miniszterelnök.

A háború és a szankciók miatt kialakult gazdasági visszaesés és élelmiszer-válság is növelni fogja az illegális migrációs nyomást

– emelte ki a miniszterelnök. Leszögezte, hogy: a nyugat-balkáni útvonal a legsúlyosabban érintett útvonal.

A kormányfő szerint az embercsempészek és az illegális migránsok aktivitása szintet lépett, már éles fegyvereket is használnak egymás között, valamint a határőrök ellen is.

Ez a három ország nem csak saját magát, hanem egész Európát védi, hiszen Magyarország teljesíti a schengeni tagságból eredő feladatait.

„A cél, hogy a védvonalat minél délebbre toljuk. Mindannyiunk érdeke, hogy ez a vonal még délebbre kerüljön”

– mutatott rá a miniszterelnök, aki felidézte: hazánk eddig is adott segítséget Ausztriának, Szerbiának és Észak-Macedóniának, de további intézkedésekre van szükség.

Orbán Viktor jelezte, hogy hamarosan lesz egy következő találkozó Belgrádban, ahol a konkrét lépéseket fogják megtárgyalni, és ha lesz intézkedés annak a feltételeit is. Ezt követően terveik szerint lesz egy harmadik találkozó is a további lépésekről, Bécsben.

Vucic szerb elnök megköszönte Orbán Viktornak a kivételes fogadtatást, és megjegyezte, hogy

a magyar kormányfőnek mindig van bátorsága és ereje, hogy felvesse a fontos regionális kérdéseket.

Elmondta, hogy a találkozón minden lényeges kérdést áttekintettek, mind a migrációt, mind az energetikai szektort és pénzügyi helyzetet illetően, hiszen mind a három országot súlyosan érintik ezek a kérdések. Hangsúlyozta, hogy

nem lesz könnyű az ősz és a tél, sőt, úgy látja, még az utána következő tél is nehéz feladatok elé fogja állítani az európai országokat.

A szerb elnök kiemelte, hogy egyre nő az illegális migránsok számra, és Oroszországból is egyre többen érkeznek Szeribába: összesen 17 ezer ember érkezett eddig az Orosz Föderációból és Ukrajnából, és ez csak azokat jelenti, akik egyéves tartózkodási engedélyt kaptak. Ez óriási terhet ró egy olyan kis országra, mint Szerbia.

Vucic arról is beszélt, hogy január 1-től szembesülni fognak az EU vízumpolitikájával is, ami azt jelenti, hogy nehezebb lesz az utazás a nyugati országokba.

„Igyekszünk ezzel a közös munkával és összefogással segíteni mindhárom ország illetékes rendészeti erőinek. Néhány nap múlva Belgrádban átgondoljuk, milyen legyen a közös megállapodásunk, ami alapján akcióterv készül, hogyan tudnánk majd végrehajtani azt” – fogalmazott. Hozzátette, hogy

Szerbia megbízható partner lesz ebben az együttműködésben, amit meggyőződése, hogy sikerül majd tető alá hozni, így a három ország tudja egymást segíteni, legyen szó akár gázhiányról, élelmiszerhiányról vagy a migráció kérdéséről.

Karl Nehammer osztrák kancellár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a találkozó Ausztria számára fontos esemény, hiszen az osztrákokat is ugyanúgy érint a migráció kérdése, mint Magyarországot és Szerbiát.

A cél, hogy mindent megtegyünk az illegális migráció megállításért

– hangsúlyozta a találkozóról az osztrák kancellár. Továbbá a nemzetközi rendőri együttműködést emelte ki a kancellár, aki egyúttal meg is köszönte az országok közötti együttműködést.

Karl Nehammer elmondta, hogy ezeket a konferenciákat arra használják majd, hogy Szerbiának segítséget nyújtsanak, hogy az észak-macedón–szerb határon csökkenjen a migrációs nyomás.

A kancellár az Európát kiemelten sújtó energiaválságról is beszélt, kifejtette: az áremelkedés, az infláció, mind a lakosság terheit növeli. És ilyen a migráció is, ami ellen csak együttesen tudnak fellépéni.

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne tehermentesíteni a nyugat-balkáni vonalat, Orbán Viktor elmondta, három dolgot kellene csinálni: az első, hogy minél délebbre kell tolni azt a védelmi vonalat, amin nem lehet átjutni. Ez most a szerb–magyar határon van, ami Szerbiának egyáltalán nem jó, és mi sem vagyunk tőle boldogok. Először azt a célt kell kitűzni, hogy a szerb–észak-macedón határvonalat erősítsük meg.

A második tennivaló, hogy akik illegálisan vannak az országainkban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek. Ehhez sok munka és pénzügyi forrás szükséges, amit igazán magára vállalhatna az unió, hiszen közös érdekünkről van szó. Szeretnénk, ha itt jobban teljesítene az unió.

A harmadik tennivaló – és ez a legnehezebb falat –, hogy hotspotot, azaz menekültközpontot kellene létrehozni az EU területén kívül. Ha kimondanánk, hogy menedékkérelmet csak az Európai Unió területén kívül lévő körzeteben lehet benyújtani, és nem lehet belépni unióba, amíg ezeket a kérelmeket nem bírálták el, akkor megoldódnának a gondjaink – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint nagy vita van erről a kérdésről, és amíg ez a vita el nem dől, addig folyamatosan áramlanak be a migránsok.

Aleksandar Vucic szerb elnök, Szerbia igyekszik megőrizni a saját, illetve a többi országok békéjét – jelentette ki. Megjegyezte:

a helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy az emberek látják.

Mindaz, amit az elmúlt tíz évben jól csináltunk, fejlesztettük a gazdaságot, az ipart, Magyarországgal például hárommilliárdos együttműködési mérleget jegyzünk, de mindez hat hónap alatt tönkremehet. És nem a mi hibánkból. Nem az a kérdés, hogy lesz-e elegendő gázunk a lakosság számára, hanem hogy mi lesz a cégekkel? Mi lesz, ha a cégek nem tudnak termelni? Nem lesz vásárlóerő, bezárnak az üzletek. Az államháztartás is óriási veszteségeket szenved el. Mi sokkal szegényebbek vagyunk, mint például a németek. Csakis úgy tudjuk megoldani a helyzetet, ha támogatjuk a lakossági és általában az energiaárakat. Nem látjuk, meddig tart még ez a súlyos helyzet. Azt tehetjük, hogy egymásnak segítő kezet nyújtunk. A helyzet nehéz, de sokkal könnyebb, ha tudjuk, hogy vannak barátaink, akik segítenek nekünk.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a keleti irányból érkező szállítási útvonalak megbénultak, vagy meg fognak bénulni. Legyen szó közlekedésről, energiáról, gázról. Kijelentette,

Magyarországnak a legfontosabb partnereként kell tekinteni Szerbiára, hiszen keleti és déli irányba csak rajta keresztül tudunk eljutni.

A legszorosabb együttműködésre törekszünk, legyen szó pénzügyekről, gazdaságról, energiáról – húzta alá, hozzátéve: hálásak vagyunk a szerbeknek, mert rajtuk keresztül jön a gáz, amely biztosítja Magyarország ellátását.

Az energiatartalékaink kapcsán a miniszterelnök elmondta: az ország működtetéséhez öt-hat hónapra elegendő mennyiségünk van, és amíg nekünk van, Szerbiának is lesz gáz. „Nem felejtjük el, hogy ők is segítettek nekünk” – jegyezte meg.

Orbán Viktor kiemelte a Belgrád–Budapest vasútvonal fontosságát is, mert ez a közös vállalkozás, amely révén a keleti piacokat el tudjuk érni. Jelezte: tulajdonosi oldalról is szeretné a két ország összekapcsolni a nagy energiaszállító rendszereit.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, bombával ért fel a bejelentés, hogy Németország sok százmilliárd euróval segíti meg a saját cégeit.

„Nincs közös alap, a gazdagok óriási összegekkel fogják megsegíteni a cégeiket, a szegények pedig nem tudják. Ez a kannibalizmus kezdete, amely az európai egységet meg fogja bontani” –

állapította meg Orbán Viktor.

Újságírói kérdésre, hogy mit is üzen Magyarország és Ausztria a közös megállapodással Brüsszelnek, az osztrák kancellár azt mondta, többek között azt, hogy két ország, mely több évszázados közös történelemre tekint vissza, jóban és rosszban is kiáll egymás mellett. Elmondta, azt is üzenik, hogy az Európai Bizottságnak ideje megkezdenie a szükséges lépéseket, hogy kialakítson egy valós védelmet a migráció ellen, visszajuttatási egyezményeket kellene kötnie azokkal az országokkal, ahonnan a migránsok érkeznek. Hangsúlyozta:

sürgősen el kell gondolkozni, hogyan lehet megváltoztatni a menedékügyi rendszert az EU-ban, ugyanis az megbukott, a következményeket pedig a nemzetállamoknak kell elviselniük.

Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre reflektálva azt mondta, találó az az elnevezés, amit az osztrákok és a magyarok használnak egymásra: sógorok vagyunk. Az osztrák és magyar viszony mindig is pragmatikus volt, ez a legfontosabb üzenetünk.

Eljött a korszak, amikor az ideológiai kérdéseket félre kell tenni. Nem ideológiákra van szükségünk, hanem konkrét megoldásokra – tette hozzá a magyar kormányfő.

Az osztrák kancellár újságírói kérdésre a visszatoloncolási egyezményekkel kapcsolatban elmondta: teljes mértékben támogatja azokat. A rendszert azonban még ki kell építeni, az országok ugyanis csak akkor lesznek készek visszafogadni saját polgáraikat, ha ez nekik is előnyös.

Meg kell tanulnunk, hogyan tudunk kölcsönösen nyereséges helyzetet kialakítani, ami pozitív fejleményeket is jelenthet az EU számára, elég ha például beruházási vagy oktatási projektekre gondolunk – tette hozzá. Hangsúlyozta: akkor lesz a leghatékonyabb a rendszer, ha a teljes európai uniós gazdasági övezet köti ezeket a visszatoloncolási egyezményeket.

Forrás: MTI / hirado.hu

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán