Az idős ember a családban nem teher, hanem a tapasztalatnak és a támasznak egy olyan jelenléte, amelyre a 21. században nagyon nagy szükség van – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

Hornung Ágnes – a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) Idősek a családban című műhelykonferenciáján – azt mondta, hogy a 65 éven felüliek számát a világban 2019-ben 700 millióra tették, egyes becslések szerint pedig 2050-re a 1,5 milliárdot is elérheti a számuk. Hozzátette: ha a gazdaság rideg nyelvére lefordítjuk ezt, azt láthatjuk, hogy az államnak meg kell oldania a megnövekedett nyugellátás vagy az egészségügyi többletkiadások kérdését is.

„Fontos célkitűzésünk, hogy a felmenőinket mindenkor segítsük, hiszen tudjuk: ők voltak azok, akik egy teljes élet munkájával felépítették számunkra a jelenünket”

– fogalmazott.

Mint mondta, a konferencia témafelvetései az idősek világnapja köré szerveződnek, ami minden évben október első napja. Hornung Ágnes jelképesnek nevezte az időpontot, amikor már benne vagyunk az őszben, de azért még van idő az év végéig. A nap kiválasztásával az Egyesült Nemzetek Szervezete arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy világunkban egyre több az idős ember – mondta.

Az idősek jólétéről szólva azt hangsúlyozta:

a kormány számos intézkedéssel, kezdeményezéssel támogatja, hogy mindennapjaikat minél teljesebben, egészségüket megőrizve, aktívan tölthessék.

Példaként említette, hogy díjjal ösztönzik az önkormányzatokat, hogy kötelező feladataikon túl egyedi, ötletes, újszerű módon tegyenek a településen élő idősek életminőségének javítása érdekében. Az elmúlt 19 évben már 134 önkormányzat részesült ebben rangos elismerésben – mondta.

Felidézte: az idősek aktivitásának megőrzése érdekében 2017-ben létrejött az Országos Gyalogló Idősklubhálózat. A hálózathoz javarészt önkéntes alapon szerveződő gyaloglóklubok csatlakoznak, ezek száma 2022-re – a pandémia ellenére is – megközelítette a 120-at.

Emellett egyedi támogatás keretében számos civil szervezetet, önkormányzati programot is segítenek, amelyek elősegítik többek közt az idősek testmozgásának, szellemi aktivitásának ösztönzését, a demenciával élők és a róluk gondoskodók mindennapjait, a betegség társadalmi szintű ismertségének javítását, valamint a generációk közötti kapcsolatok erősítését, továbbá az idősek és hozzátartozóik számára elérhető szolgáltatások fejlesztését.

Hornung Ágnes azt mondta: tanulni szeretnénk a felmenőinktől, megkapni tőlük azokat az értékes ismereteket, amelyekre az élet tanította őket, ugyanakkor az igényük a jól megérdemelt pihenésre jogos. Ennek biztosítása az állam és a magyar családok közös feladata – tette hozzá, majd úgy folytatta: az időseinkről való gondoskodás egyfajta követendő példaként szolgálhat gyermekeink számára is.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke azt hangsúlyozta: az idősek, a nagyszülők főszereplők a családban, annak meghatározó és pótolhatatlan tagjai. Felidézte: 2010-ben egy erős szövetség jött létre az idősek és a kormányzat között, az elmúlt évtizedben szemléletmódbeli változás történt, ma az idősek nem terhet jelentenek, hanem erőforrást, akikre lehet számítani családi és társadalmi vonatkozásban egyaránt. Példaként említette, hogy a KINCS által végzett kutatás szerint

a családok 78 százalékában a gyereknevelésben is aktívan részt vesznek a nagyszülők. Úgy fogalmazott: a nemzet jövőjét a fiatalok és idősek együtt szövik.

Pári András, a KINCS kutatási vezetője az Idősek a családban című, az intézet által végzett kutatást ismertetve azt hangsúlyozta: az 1000 fő megkérdezésével végzett felmérésük szerint az idősek és a fiatalok kölcsönösen támogatják egymást, 10-ből 9 válaszadó kifejezetten jónak tartja a nagyszülők és az unokák kapcsolatát, továbbá a megkérdezettek 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az unoka a nagyszülő számára örömforrást jelent. A kutatás során 10-ből 6-an nyilatkoztak úgy, hogy ideális az, ha a gyermekek nevelésében a nagyszülők is részt vesznek – mondta.

Blaskovich Erzsébet, az Idősek Tanácsa, valamint a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság tagja, a KINCS kiadásában megjelent Geriátriai readaptáció című kötet társszerzője többek közt arról beszélt: az idős kor minőségét az önellátás mértéke határozza meg, ha ez bármilyen okból csökken, rehabilitációs kezeléssel javítható az állapot. Hozzátette: a kötetben mind a gyógyítási, mind az ápolási teendőkre kitérnek, az állapotfelmérésre, a gyógyszeres kezelésre, a folyadékpótlásra, a táplálásra, a sebellátásra, a mozgásterápia megfelelő módozataira, valamint a hangulati és érzelmi egyensúly megteremtésére is. Megjegyezte: az élet végi vallásgyakorlásnak rendkívül nagy jelentősége van, a halálfélelem szinte mással nem küzdhető le.

A geriátriával, vagyis az idősek betegségeinek megelőzésével és kezelésével foglalkozó könyv a KINCS tájékoztatása szerint azoknak a családoknak nyújt segítséget, akik idős, beteg hozzátartozójukat ápolják otthonukban. A szerzők a geriátria neves hazai szakértői, akik kézzelfogható tanácsokat adnak a krónikus betegségben szenvedő idős családtagok családon belüli, otthoni állapotjavító kezeléséhez. A kiadvány ingyenesen letölthető a KINCS elektronikus könyvtárából, a https://konyvtar.koppmariaintezet.hu oldalról.

MTI

Címlapkép: Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke nyitóbeszédet mond az Idősek a családban címmel, az idősek világnapja alkalmából rendezett műhelykonferencián Budapesten, a KINCS épületében 2022. szeptember 29-én.
MTI/Soós Lajos