A Századvég legfrissebb elemzése a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére nyújtott támogatásokat vizsgálja. A Soros Györgyhöz köthető NGO-k 2020-ban is dúskáltak a külföldi forrásokban.

A vizsgálat részletesen áttekinti a nemzetközi és a hazai nyilvánosságban hivatalosan jogvédő szervezetként jegyzett civil szervezetek, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság különféle, külföldről kapott bevételeit.

A TASZ-szal kapcsolatban megállapítható, hogy 2016 és 2020 között a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához tartozó Open Society Institute (OSI) összesen 287 millióval járult hozzá a tevékenységéhez. A Helsinki Bizottságot liberális ideológia alapján felépítendő társadalmi modell megteremtéséhez aktívan hozzájáruló amerikai–magyar üzletemberhez kötődő Foundation Open Society Institute több mint 147 millió forinttal támogatta az elmúlt két évben, ez pedig az ezen időszakban kapott összes támogatás, csaknem 468 millió forint harmadát teszi ki. Más támogatók vezetését górcső alá véve az látható, hogy az Open Society Institute összefonódik velük, hiszen nem egy személyi átfedésre bukkanhatunk.

Mindkét szervezet régi múltra tekint vissza, hiszen a TASZ-t 1994-ben, a Helsinki Bizottságot még korábban, 1989-ben alapították, jogvédő szakmai tevékenység ellátására. Mindkét szervezetben közös, hogy azon túl, hogy e tevékenységét demokráciákhoz méltó módon mindkét szervezet háborítatlanul gyakorolja a mai napig, egyértelműen politikai tevékenységet is végeznek, a közéletben zajló viták szereplőiként jelennek meg. Az elemzés számos példát hoz erre: a TASZ nyíltan felszólította a magyar választópolgárokat, idén januárban – egy erre irányuló ellenzéki indítvány elfogadása nyomán – az országgyűlési képviselő-választással egy időben tartott gyermekvédelmi népszavazáson való érvénytelen szavazásra, a referendumot kiközösítőnek, különösen aljasnak minősítve.

A Helsinki Bizottság a médiamegjelenésein kívül – a hazaiak száma kiemelkedően jelentős, 1032 volt, és a külföldi, 185 sem mondható épp elhanyagolhatónak – stratégiai pereskedéssel lép fel Magyarország kormánya ellen. Ez azt jelenti, hogy egyedi, de nagy horderejű, elsősorban az irreguláris migráció témakörében a felmerült jogi ügyeknek nemzetközi bíróságokra vitelével igyekeznek rendszerszintű változást elérni a jogszabályi környezetben. Ezen kívül azonban hallatják a hangjukat – vagy egyenesen nyíltan működnek közre – az olyan fontos politikai ügyekben is, a kormánnyal szemben állást foglalva, mint a Magyarországgal szemben felhozott jogállamisággal kapcsolatos kifogásokat taglaló jelentés, vagy az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás.

Elmondható tehát, hogy ezek a szervezetek sem politikailag, sem ideológiailag, sem pénzügyileg nem függetlenek. Mindezek alapján – különösen a választási kampányban történtek miatt – levonható az a következtetés, hogy bizonyos pénzügyi körök, e szervezetek tevékenységén keresztül, befolyásolni akarták az április 3-i választás és népszavazás eredményét. Ezt azért tudták megtenni, mert a magyar szabályozás szerint politikai pártok ugyan nem fogadhatnak el anyagi támogatást külföldről, ugyanakkor nem kormányzati szervek számára lehetséges külföldi (például alapítványi) pénzek becsatornázása.

Forrás: Magyar Hírlap

Kép: MTI/AP