Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A Századvég legfrissebb kutatása felmérte, hogy mit gondolnak a magyarok az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozza – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a

BRÜSSZELI VEZETŐK ÚJABB BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉT FONTOLGATJÁK.

Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”. Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy

A MAGYAROK TÖBB MINT NÉGYÖTÖDE (86 SZÁZALÉKA) EGYETÉRT AZZAL, HOGY OROSZORSZÁGOT ÉS UKRAJNÁT RÁ KELLENE KÉNYSZERÍTENI A BÉKETÁRGYALÁSOKRA A HÁBORÚ MIELŐBBI LEZÁRÁSA ÉRDEKÉBEN.

Forrás: Századvég

Forrás: Századvég

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek, augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról, amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A kutatás szerint a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy

A MAGYAROK FELE (50 SZÁZALÉKA) ÚGY LÁTJA, HOGY AZ OROSZORSZÁGGAL SZEMBEN AZ EDDIGIEKBEN MEGHOZOTT SZANKCIÓK MÁR MOST IS TÚLZÓAK, MÍG A MEGKÉRDEZETTEK NEGYEDE (25 SZÁZALÉKA) SZERINT A MÁR BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ELEGENDŐEK, NINCS SZÜKSÉG ÚJABB LÉPÉSEKRE.

Forrás: Századvég

Forrás: Századvég

Érdekesség, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat.

AZOKNAK AZ ARÁNYA, AKIK KEVESLIK AZ OROSZORSZÁGGAL SZEMBEN AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN MEGHOZOTT BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEKET, MINDÖSSZE 20 SZÁZALÉKRA TEHETŐ.

Forrás: Századvég

Forrás: Századvég

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka – Európára és benne Magyarországra nézve – összességében inkább károsnak tartja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat, ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket.

Forrás: Origó

Kiemelt kép: Századvég