A magyar-román kapcsolatoknak működnie kell és a létező feszültségeket csökkenteni kell, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással – minderről Novák Katalin magyar államfő beszélt Bukarestben, miután megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román köztársasági elnökkel. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a nemzeti kisebbségeknek a szülőföldjükön kell boldogulniuk. Legutóbb tizenkét éve, 2010-ben volt hivatalos elnöki szintű megbeszélés a román fővárosban. Az Origo Bukarestben lévő tudósítója élőben közvetítette a két államfő tájékoztatóját.

12 éve nem járt magyar államfő Bukarestben, és most egy új fejezet nyílik a magyar-román kapcsolatokban – mondta Novák Katalin a szerdai bukaresti tájékoztatón.

A MAGYAR ÁLLAMFŐ MEGHÍVTA IOHHANNIST BUDAPESTRE, ÉS A ROMÁN ÁLLAMFŐ EZZEL HAMAROSAN ÉLNI FOG –

tette hozzá. A magyar-román kapcsolatoknak működnie kell, és a létező feszültségeket csökkenteni kell, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással – mondta Novák Katalin.

A magyar államfő szólt arról is, hogy mind a magyar, mind a román emberek nagyon jelentős humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai menekülteknek. Ebben is egymásra van utalva a két ország. Minden olyan kezdeményezést örömmel látunk, ami Magyarországot függetleníti az orosz energiaforrásoktól, és ebben Magyarország számít Romániára is – mondta Novák Katalin. Csak olyan döntéseket tudunk támogatni, amik nem érintik fájdalmasan a magyar embereket az uniós energetikai ügyekben.

Novák Katalin szólt arról is, hogy Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország megkapja a neki járó uniós forrásokat, és ezzel Európa is erősödik.

TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATJA MAGYARORSZÁG ROMÁNIA SCHENGENI ÖVEZETI TAGSÁGÁT.

A szülőföldön való boldogulás remélem a jövőben is biztosítva lesz a magyarságnak, és ebben is egyetértés van – tette hozzá. Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta, mindkét félnek érdeke a magyar kisebbségek védelme. Az, hogy az RMDSZ tagja a román kormánynak, az egy fontos garancia – tette hozzá.  Ez a két ország érdeke. Magyarország célja, hogy legyen elegendő áram és gáz a téli hónapokban, és az megfizethető áron legyen – mondta kérdésre Novák Katalin. A jövőben is a magyar polgárokat fogjuk védeni, és garantálni fogjuk, hogy ne legyenek hideg lakásban – tette hozzá. Az uniós döntések során is a szuverenitás pártján állunk, nem a kötelezés a jó eszköz – mondta a magyar államfő.Nagyon nehéz időszakot él az EU, és erre korábban nem volt példa – mondta egy másik kérdésre Novák Katalin. A feladatunk, hogy az EU hangját felerősítsük, és a befolyását növeljük – tette hozzá.

Jó közös döntésekre van szükség. Novák Katalin kiemelte, hogy Romániának és Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Európa hangja erősebb legyen – tette hozzá.

Klaus Iohannis arról beszélt a szerdai tájékoztatón, hogy a magyar és a román kapcsolatokban egy pozitív dinamika legyen. A román elnök szerint a román-magyar stratégiai partnerség 20 évvel ezelőtti elfogadása lehet az alap a partneri kapcsolatok javításában.

„Az összes fontos kétoldalú kérdést áttekintettük a magyar elnökasszonnyal, és azoknak a korábban elfogadott dokumentumokra kell alapozni. Az egyoldalú hozzáállást el kell kerülni, mert az nem vezethet megoldáshoz „- tette hozzá. Etnikai szempontból diszkriminációmentes beruházásokra van szükség – mondta Iohannis. A román elnök szerint a stratégiai partnerség és az alapszerződések szempontjából kell együttműködnie a két országnak.

Nagy eredmény, hogy a kétoldalú kereskedelem terén komoly előrelépés történt.

A bilaterális együttműködés mellett szükség van egy szükséges és gyors válaszra az uniónak az energiabiztonság tekintetében. Meg kell szüntetni az uniós tagországok oroszországi energiafüggőségét. Iohannis bízik benne, hogy az energiabiztonság tekintetében egy közös döntés születik majd.

Minden nemzeti kisebbség jogait tiszteletben tartjuk Romániában – mondta kérdésre Iohannis. A nemzeti kisebbségek képviselve vannak a parlamentben – tette hozzá.

„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait teljes mértékben tartsuk tiszteletben, és jó lenne, ha a román nyelvet is használnák.”

Azok a politikusok, akik a nemzetiségi ellentétek kiélezését szeretnék, azok nem szolgálják a kisebbségek érdekeit – mondta Iohannis. Szerinte több olyan mesterségesen gerjesztett feszültség van a kisebbségi körökben, amiket könnyen lehet orvosolni. Iohannis kérdésre elmondta, a teljes tanügyi rendszerben lévő gondok nem specifikusak bizonyos oktatási nyelvre. Persze vannak gondok a romániai iskolarendszerben, nincsen elég tanár, vagy éppen bizonyos kérdések az igazságügy elé kerültek.

Minden romániai gyermeknek garantálni tudjuk, hogy a céljaink jóhiszeműek, és anyanyelvtől függetlenül jó minőségű legyen.

Az energetikai válságot az orosz-ukrán háború okozta, és a román kormány mindent elkövet, hogy javítson a helyzeten – mondta egy másik kérdésre Iohannis. A román fogyasztó áll a középpontban. Senki nem akar olyan hivatalban ülni, ahol dideregni kell, de ahol lehet spórolni, ott kell

Novák Katalin szerda reggel azt írta:

„Irány Bukarest. A szomszédságnak működnie kell, pragmatikus román-magyar kapcsolatokra van szükség, most különösen. Ezért fogadtam el Klaus Iohannis, Románia elnökének meghívását.

Utoljára 12 éve járt hivatalos látogatáson magyar államfő Bukarestben – találkozásunk lehetőséget ad arra, hogy egymás szemébe nézve beszéljünk a nemzeteinket érintő legfontosabb kérdésekről.

Júniusban a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek bukaresti csúcstalálkozóján találkoztak, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú, négyszemközti megbeszélést folytattak.

Legutóbbi találkozójukról Novák Katalin Facebook-bejegyzésében azt írta:

„MODERN ÉS PRAGMATIKUS KAPCSOLATOKRA TÖREKSZÜNK, ÉS MINDKETTEN DOLGOZUNK MAJD AZÉRT, HOGY AZ ERDÉLYI MAGYAROK A SZÜLŐFÖLDJÜKÖN BOLDOGULJANAK”.

Novák Katalin beiktatását követő első külföldi útja Varsóba vezetett, utána május közepén magánlátogatást tett Erdélyben az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására.

Forrás és teljes cikk: Origó

Kiemelt kép: AFP/MIHAI BARBU