Egyre durvul az ukrán orosz-háború. Ukrajnában már a zaporizzsjai atomerőművet és a kahovkai víztározó gátját lövik, Moszkva mellett pedig felrobbantották a mára az orosz politikában is megvalósuló eurázsianizmus eszméjét modern alapokra helyező úgynevezett neoeurázsiai iskola legismertebb képviselőjének lányát.

A célpont minden bizonnyal az orosz világ gondolatát a Szovjetunió szétesése után a köztudatba behozó, a birodalmi eszmének filozófiai-geopolitikai munkáival új lendületet adó Alekszandr Dugin volt, így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a nyomozás szálai Ukrajnába vezetnek.

Darja Dugina halála finoman szólva is erős érzelmeket hozott elő az orosz-ukrán háborútól egyébként is felbolydult európai közvéleményben. Az orosz közéletet sokkolta a merénylet híre, míg az ukrán információs térben diadalt ülnek a 30 éves fiatal hölgy halálát kommentálva. Ez is megdöbbentő, ám valahol mégiscsak érthető, hiszen két, egymással háborúban álló országról van szó, Dugin és az őt követő lánya egész eddigi munkássága pedig lényegében Ukrajna megtámadásának ideológiai előkészítése, megalapozása.

Az azonban végképp elfogadhatatlan, ahogy az európai, benne a magyar sajtó egy része tálalja a történteket.

Putyin Raszputyinja fogja a fejét – írja például egy drámai fotót kommentálva az egyik brit lap. Eszébe sem jut az újságírónak, hogy a képen egy apa nézi könnyeivel küszködve, döbbenten, amint a lánya elég egy felrobbant és lángba borult autóban.

Embertelen, és dehumanizáló a tragédia ilyen bemutatása.

S akkor a közösségi portálokon tomboló gyilkos indulatokról még nem is beszéltünk. Folyik a fasisztázás, az apát és lányát Goebbelshez, Hitlerhez hasonlítják, és kéjes elégtételt éreznek a tragédia láttán. Dugin szakrális elemekkel átszőtt filozófiájának a szemünk előtt a gyakorlatban is megvalósuló gondolataival nem kell egyetérteni. Azt is mondhatnám, hogy egy nem orosznak nehéz is lenne az orosz birodalmiság újjászületését helyeselni. De ez sem indokolhat egy gyilkosságot, és semmilyen gyilkos indulatot.

Megint ott tartunk, hogy egy ember halála politikai jelzőoszloppá válik, és eszköz az önkifejezésre. S ebben az identitásharcban valahogy a nagy többségnek nem sikerül kipréselnie magából, hogy R.I.P. Világnézettől függetlenül, ez nagyon nem jó jel. Folyik a tobzódás a csontokon, s ennél csak a sors elkerülhetetlenségéről szóló érvek, és a moralizálás mögé rejtett bosszúvágy, a megtorlás a rosszabbak.

A mozsajszki országúton végrehajtott merénylet új szintre emelte a háborút. Itt már mindenki mindenki ellen harcol, és nem válogat az eszközökben. De még mielőtt ezen elgondolkodnánk, idézzük fel, hogy a szakralitáshoz oly közel álló Alekszandr Dugin, mint ember abban bízott és hitt, hogy lánya sikeres konzervatív politikusként, az orosz Marine Le Penként  írja be a nevét a történelembe. S erre volt is esélye. Dugin büszke volt a lányára, Darja a szó jó értelmében a papa kicsi lánya volt. S Darja Dugina most egy terrorakció áldozataként, mártírként vonul be az orosz történelembe. Szó szerint apja szeme előtt halt meg, aki az utolsó pillanatban egy másik autóba, a konzervatív projekteket támogató üzletember, Konsztantyin Malofejev kocsijába beülve indult vissza a jobboldali fesztiválról Moszkvába.

Amit a robbanás után a szakralitással szembesülve átélt, az szörnyűbb lehetett, mintha ő is ott ült volna a lánya mellett.

A merénylet áldozataként Darja együttérzést érdemel. Ez ugyanis elfogadhatatlan. Embert ölni nem szabad. Dugin, mint apa szintén rászolgál a részvétre. Ezeket a gondolatokat el kell mondani akkor is, ha egyeseknek ez nagyon nem tetszik. Úgy gondolom ugyanis, hogy ettől vagyunk emberek, és az együttérzés ilyenkor minden ideológiai- és vélemény különbséget felülír. Minden csak ezután kezdődhet.

Foglaljuk össze, mi is történt. A 30. életévében járó újságíró, politológus, apja nyomdokaiban járva az új eurazsianizmust követő, az orosz világ összeszedését, Oroszország különlegességét, és az őt elpusztítani akaró atlanti világ hanyatlását hirdető Darja Dugina augusztus 20-án este egy Moszkva melletti konzervatív családi fesztiválról tért vissza, a Toyota Land Cruiser alá helyezett pokolgép Moszkva közelében felrobbant, az autó kigyulladt, és Darja a helyszínen életét vesztette. A merénylet igazi célpontja feltehetően apja volt, akinek szintén ebben az autóban kellett volna utaznia.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a merénylettel Natalja Vovk ukrán állampolgárt, a szélsőséges neonáci Azov ezred tagját gyanúsítja.

A 43 éves nő a nyomozók szerint július 23-án érkezett Oroszországba, a Donyecki Népköztársaság rendszámát használva, ezt Moszkvában kicserélte kazahsztánira, majd vasárnap, a robbantás után már ukrán rendszámmal Észtország felé hagyta el az országot. Az FSZB által közzétett felvételen az is látható, amint Vovk és 12 éves lánya belép az országba, majd abba az épületbe, ahol Dugina lakott, majd sietve elhagyja az országot. A hatóságok azt is közölték, hogy ugyanabban az épületben béreltek lakást, ahol Dugina lakott, és Vovk tinédzser lányát használta fedősztorinak, hogy könnyebben mozoghasson Oroszországban. Azt is feltételezik, hogy a lány helyezhette el a házilag készített bombát az autó alvázára. Vovkról az ukrán nemzeti gárda egyenruhájában készült fényképes igazolványt is bemutattak, amelyet áprilisban tettek közzé az orosz interneten, mint a neonáci Azov ezred tagja. Ott Saban néven szerepel, az FSZB szerint ez az a vezetéknév, amelyet a lánya használt, amikor Oroszországba lépett. Az akció mögött az ukrán titkosszolgálatokat feltételezik.

Ukrajna tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz, a közösségi terekben ugyanakkor mindenki büszkén egyértelműsíti, hogy partizánjaiknak sikerült kiiktatniuk Ukrajna egyik ádáz ellenségét.

Vannak, akik a gyilkosságot egy a Nemzeti Köztársasági Hadsereghez kötik, ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen virtuális csoportról van szó, amely az incidenssel inkább csak az ismertsége növelésére törekszik. Mások az orosz szélsőjobboldalon belüli leszámolást feltételeznek, megint mások pedig az autó felrobbantása mögött nem az ukrán, hanem az orosz titkosszolgálatokat látják. Az ugyan feltűnő lehet, hogy az orosz hatóságoknak egy hónapig nem tűnt fel a merénylő, most azonban rekord gyorsasággal azonosították, ez utóbbi inkább az összeesküvés elméletek részének tekinthető.

Mindenesetre nem tűnik logikusnak, hogy Moszkva iktassa ki az ismert ultranacionalista filozófust – Putyin posztumusz ki is tüntette Darja Duginát –, miközben Ukrajnának nagyon is alapos oka lehetett erre.

Nem lennénk meglepve, ha a Függetlenség Napjához időzítve hajtották volna végre az erős szimbolikával bíró, az utóbbi hetek ukrán lépéseibe illő akciót. Alekszandr Dugin megölésével ugyanis Kijev nemcsak az orosz birodalmi gondolkodás szimbolikus alakját ölte volna meg, de egyben ezzel azt is üzente volna az orosz elitnek, hogy mindenki így járhat, aki támogatja Putyin háborúját. A terveket valószínűleg kissé módosította az élet, Darja Dugina halála ugyanakkor azt üzenheti, hogy a háborút támogató elit családjai sincsenek biztonságban. Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó már azt taglalja, hogy a merénylet megfélemlítheti az orosz elitet, ezzel erősítheti e körökön belül a megosztottságot, ami pedig politikai instabilitáshoz vezet. Vannak, akik szerint az akció egyfajta válaszként értelmezhető Alekszandr Dugin éppen egy évvel korábbi, 2021. augusztus 20-i közösségi médiás bejegyzésére, amelyben a filozófus úgy fogalmazott: „Ami nem öl meg engem, az megöl másokat”.

„Tegyük hozzá, Dugin ideális célpontnak tűnhetett, hiszen halála az információs térben – mint látjuk a történtekből is – nagyot durrant volna, hiszen nemcsak a birodalmi eszmére jelentett volna szimbolikus csapást”

De azért is rombolta volna a Kreml imázsát, mert Nyugaton csak a Kreml főideológusaként emlegetik. Ez ugyan erős túlzás, amit mutat az is – és emiatt is ideális célpont lehetett –, hogy Dugin nem igazán volt védett személy, így kiiktatása könnyebben megszervezhető volt.

Azon most ne lepődjünk meg, hogy ebben az esetben is politikai szimpátiától függően fogadja el a többség az egyik vagy másik verziót. Vannak, akik a nyilvánvaló logikai megalapozottság ellenére kizárt dolognak tartják, hogy Ukrajna állhat a gyilkosság mögött. Mi azonban nemcsak ennek az esetnek, de az elmúlt napokban történteknek, a háború eldurvulásának kapcsán azért rögzítsük, hogy az áldozati szerep nem hatalmaz fel mindenre. Már csak azért sem érdemes ezzel visszaélni, mert így nem marad morális alap az agresszor elítélésére.

Stier Gábor / Moszkvatér

Kiemelt kép: Kirill Kudryavtsev/AFP