Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.

Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke.

Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása “a németek részéről történő megtévesztés”. A Der Spiegel “azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (…), hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter. Úgy látta: Von der Leyen fontos német politikusként “nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”, mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek.

Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a “cinikus (…) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”.

“Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élén” – mondta Ziobro.

Bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt fogja kérni Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására. Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék elvárásait már csak azért is, mert az Európai Bizottság “csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében” – hangsúlyozta Ziobro.

A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.

Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország “maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.

Forrás: MTI

(Címkép: Attila Husejnow/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

2022plusz: Emlékezzünk csak, hogy is volt ez? Hát úgy, hogy a lengyeleket szépen megetették. Amikor a “kötelező takarékosság és szolidaritás” témájában – természetesen a szokott aljassággal, megkerülve az Európai Tanácsot – úgy tűnt, hogy nem csak hazánk, de még hét másik tagország is ellenzi a javaslatot, kinek-kinek fűt-fát ígérve megvették a szavazatát. A miénket nem tudták, mert már ismertük az aljas húzásaikat (ismerhették volna a lengyelek is, hiszen annak idején a közös hitelfelvétel elfogadása után sem mi, sem ők nem kapták meg a jogosan járó helyreállítási alapból ránk és rájuk eső összeget. Mi tanultunk belőle, ők is – de csak most, amikor már késő.), de hiába nem szavaztuk meg a tervet, magunkra maradtunk.

A tanulság egyértelmű: az uniós vezetők többségének még a levegővételét sem szabad elhinni. Megállapodni velük pedig önrontás, mert a szavuk, ígéreteik annyit sem érnek, mint egy lyukas kétfilléres. (A fiatalabbak kedvéért: valóban létezett ez a lyukas pénzérme, de tényleg semmit sem ért.)