Róna Péternek igaza van. Elvégre közgazdász, és azoknak mindig igazuk van. Kivéve, amikor marhaságokat beszélnek.

Tegyük hozzá, hogy Róna globalista közgazdász, tehát érthető, miért akarja keményen megnyúzni a magyar népességet. Ők már csak ilyenek, számukra a legfőbb érték az ember. Minden után.

Ők a jövőbe látók, szerintük már 12 éve naponta megbukott a kormány gazdaságpolitikája, kétnaponta összeomlott az ország. És akkor még nem említettük a demokráciát, ami bizony félóránként szűnt meg nálunk 12 esztendő alatt. Kiszámolhatnánk, ez hány darab diktatúrát jelent, de minek? Mi nem tudunk számolni, vezérük a matekzseni. Úgy zsonglőrködik a prímszámokkal, mint kínai artista a tányérokkal.

Róna Péter – ahogy a régi vicc is mondja – csak a javunkat akarja. De mi nem akarjuk odaadni nekik.

Ez a lángelme szemrebbenés nélkül megszüntetné a rezsicsökkentést (még azt a változatát is, amelyiket sajnos most be kellett vezetni), megszabadítana minket az ársapkáktól (ha van sapka, az a baj, ha nincs, az meg nekünk katasztrófa lenne), azzal a felkiáltással, hogy „rá kell szoktatni mindenkit a takarékosságra”. Ami nagyszerű cél, csak éppen tenyérbe mászó pofátlanság. Ugyanis ezzel azt állítja, hogy mi valamennyien idióta energiapocsékolók vagyunk. Szándékosan fogyasztunk többet a kelleténél, direkt égve hagyjuk a villanyokat, feleslegesen égetjük a gázt, folyatjuk a kádba a forró vizet hektószámra és direkt azért hűtjük a lakásokat 25 fokra és fűtjük legalább 30-ra (mert, ugye ezt tesszük?Vagy nem?) mert nem számít nekünk az energiapazarlás, a világ sorsa, szórjuk a pénzt és pocsékolunk, mert ez a passziónk. De jön Róna Péter, aki rendre szoktat mindenkit.

Hát ide süssön, nagyméltóságú közgazdász úr! Ezek szerint úgy tartja, hogy Önön és hasonszőrű elvtársain kívül itt mindenki elmebeteg és imád minél többet fizetni a rezsire. Mert ugye ha csökkentett is, azért még legtöbbünknek rohadt drága az energia. Tudjuk, Önt ez nem érinti, van bőven a bugyellárisban suska, remek munkájával biztosan teletöltötte.

Bár Róna szerint nekünk van túl sok pénzünk, nem neki. Úgyhogy alaposan meg kellene adóztatni mindenkit, nehogy sok maradjon nálunk abból a kevésből.

Persze semmi extra. Ilyenek ezek a Rónák, ezt Gy. Ferenc ámokfutó kormányzása és a Libás Bajnai országlása alatt megtapasztalhattuk. Nem szólva Csomagoló Bokrosról vagy az egykori zseniről, Békesi Lászlóról, aki vénségére elfelejtette, hogyan működik már 12 éve eredményesen egy olyan gazdaság, amelyet ő nem szeretne. Mert ő – ők – csak elvonásban, sarcban, adóemelésben képesek gondolkodni, kis agyukkal képtelenek megérteni, hogy van más, az emberek számára kevésbé fájdalmas út is. Ezt járjuk immár több, mint egy évtizede.

Hibátlanul? Korántsem. Igenis léteznek ballépések, melléfogások, és létezik a rajtunk kívül álló világ is, amelynek őrültségei – megint csak sajnos – minket is nehéz helyzetekbe sodornak. Ezeket a hatásokat megszüntetni nem, csak enyhíteni tudjuk, a Róna-féle marhaságok mellőzésével. Bölcs tanácsai ugyanis csak és kizárólag az adófizető polgárok nyomorba taszítását vetítik előre.

Ma sem élünk olyan jól, mint szeretnénk, sőt sokan közülünk bizony nehezen tartják fenn fejüket a víz felett, de a globalista gazdaságpolitikusok segítő keze száz százalékos biztonsággal a víz alá nyomná a levegőért kapkodókat. De Rónát és társait ez nem zavarná: tessék megtanulni a víz alatt is lélegezni!

Édes Istenem, ezer hálával köszönjük Neked, hogy világosságot gyújtottál a magyar emberek fejében és nem engedted hatalomra jutni ezeket! Ha nem így történt volna, már nem csupán nyomorognánk, de azt is elfelejthetnénk, hogy létezett valami, amit Magyarországnak hívtak. Mert tudjuk, ezek zseniálisak a rombolásban, akár fél év alatt is képesek lennének a földdel egyenlővé tenni mindazt, amit 12 év alatt sikerült felépíteni. Kicsiben, fővárosi léptékben ezt már fényesen igazolták…

Isten, ne csak áldd, de védd is meg tőlük a magyart!

Szerző: ifj. Tóth György

(Címkép: YouTube/ATV)