Amerika elöregedő elitje egy szélesebb körű kulturális stagnálást szimbolizál – írja Peter Franklin az UnHerd oldalán megjelent jegyzetében.
„Mivel a népszerűségi mutatói új mélypontra zuhantak, Joe Bidennek most nincs sok oka az ünneplésre. De november 20-ára, a 80. születésnapjára már nagyon fog várni. És ez nem csak személyes, hanem nemzeti mérföldkő is lesz – hiszen az USA történetében először lesz nyolcvanéves elnöke” – kezdi Franklin.
A cikk idézi Derek Thompson a The Atlantic című lapban megjelent lenyűgöző – és riasztó – írását, amelyben kifejti:
Amerika elitje gyorsan öregszik.
Az emberi törekvések szinte minden területén – a politikától az üzleti életen át a tudományig – a vezető személyiségek átlagosan már nem olyan fiatalok, mint korábban.
Azonban a cikk szerint a politika az, ahol az elit elszürkülése a legszembetűnőbb. Példának veszi Biden riválisait a 2020-as demokrata jelöltségért – amikor a második, harmadik és negyedik helyezett jelöltek (azaz Bernie Sanders, Elizabeth Warren és Michael Bloomberg) mind hetven év körüliek voltak. A republikánus hivatalban lévő Donald Trumppal együtt ez azt jelentette, hogy az első öt elnökjelölt-aspiráns mind nyugdíjas korú volt. De megjegyzi, hogy
Amerikának például most van a történelem legidősebb szenátusa. Eközben a képviselőházban a házelnök a 82 éves Nancy Pelosi.
Fotó: Stringer /Anadolu Agency via AFP
„Miért történik ez? Miért nem adnak helyet Amerika vezetői a fiatalabb férfiaknak és nőknek? A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy a nyugati társadalmak egésze öregszik. Így nagyobb az idősebbek száma, akik betöltik a vezető pozíciókat, és nagyobb az idősebb szavazók száma, akik hajlandóak megválasztani őket. A fejlett orvosi kezelések azt jelentik, hogy a vezetőink tovább bírják, a fejlett kozmetikai kezelések pedig megakadályozzák, hogy túl öregnek tűnjenek” – írja a szerző.
A cikk szerint a kulturális stagnálást is okolhatjuk. A legtöbb művészeti ágban – zene, film, irodalom – ez egyértelműen nem egy aranykor. A szerző szerint lehetséges, hogy a választók azért részesítik előnyben az idősebb politikusokat, mert közéleti személyiségük egy színesebb és kreatívabb korszakban gyökerezik. Ezek a demográfiai és kulturális tényezők azonban ugyanúgy érvényesek Európára is, ahol a politikát nem az idősek uralják. A franciák például Emmanuel Macront mindössze 39 évesen választották meg a csúcsra.
Eközben Nagy-Britanniában a következő miniszterelnök vagy Liz Truss (47) vagy Rishi Sunak (42) lesz. Ráadásul a parlamenti képviselők átlagéletkora – körülbelül 50 év – alig változott az elmúlt negyven évben.
„A rejtély tehát továbbra is fennáll: miért ilyen öregek az amerikai politikusok? Nem mintha minden olyan jól menne, mintha nem lenne szükség friss vérre” -jegyzi meg Franklin.
„Ahelyett, hogy a nyugati társadalmak elöregedését vizsgálnánk, a választ az amerikai politikai rendszer sajátos tényezőiben kell keresnünk.
Két magyarázat ugrik be azonnal: először is az amerikai kétpártrendszer merevsége, másodszor pedig a nagy pénzek korlátlan befolyása. Egy olyan ország, amelynek gazdasági sikere a kíméletlen versenyre épült, most egy olyan politikai rendszer túsza, amely ideálisan a hatalom felhalmozására lett tervezve” – zárja az UnHerd újságírója.
Kiemelt kép: GettyImages
