A népességnyilvántartásban kerül először rögzítésre, majd aztán a mindennapi életünkben is elő-előfordul, hogy a születési helyünkről kell nyilatkoznunk. Mindenféle személyes okmányunkban, bizonyítványainkban, egyéb dokumentumokban, megadjuk születési helyünk nevét, ezzel is rögzül bennünk, illetve adjuk ország-világ tudtára, hogy honnan is származunk. Életünk végéig, megmásíthatatlanul kísér minket ez az adat. Az idő múlásával akár többször is eltérhet, költözés okán, a lakcímnyilvántartásunkban szereplő településnévtől.

Azt hihetnénk, hogy ahol a szüleink élnek, ott kezdjük meg életünket e földön, e hazában, az a település a szülőhelyünk, szűkebb értelemben a szülőföldünk és nem a kórház szülészeti osztálya.
A mai idősebb nemzedék esetében, konkrét településnév fémjelezi a személyazonosító adatainkban, ahol a családunk él(t), amely települést tekintjük gyökerünknek, ahonnan lehet, hogy az élet úgy hozta, hogy útra keltünk, viszont ahova a későbbiekben, jó esetben visszatérünk, ha másért nem, hogy a minket megelőző generációink sírjait látogassuk.

Nem tudom mióta, de napjainkban – hacsak nem abban a városban él az édesanya, ahol szülészet is található – a születési hely már régen nem az a konkrét település, ahol az édesanya a szíve alatt hordta gyermekét és ahol kisgyermekként a szülészetről haza kerülve, először saját ágyában álmodhat a megszületett gyermek.
A népességnyilvántartásban nem ez a hely fog szerepelni.

A megszületett gyermek, az adott szülészet helye szerint lesz anyakönyvezve (napjainkban a megyeszékhely, vagy a megye egy másik nagyvárosa, ahol még található szülészet pl.: Borsod megyében Miskolc és Sátoraljaújhely).

A 2022. május 1-jei állapot szerint az országban 3155 település található.

A népességnyilvántartásban születési helyként (most tekintsünk el Budapesttől, ill. megyénként 2 várost számolva) kb. 38 városnév ismétlődik az összes Magyarországon megszületett gyermeknél!

Mi ezzel, a problémám?

Ezzel a gyakorlattal, megítélésem szerint

– az egyén identitástudatát megalapozó/meghatározó, a szülőfölddel kapcsolatos fogalmi, érzelmi kötődést, a hazaszeretet erősödését nem szolgálja, sőt!
– a szülőhely/szülőföld (mai fogalommal élve) felvállalását, sem tekinti meghatározónak, támogatandónak, evidenciának ez a gyakorlat,
– eltűnik a „hol született” kérdésre az egyébként Magyarországon született emberek számára több mint 3100 település.

Látszólag, a kórházi szülések korában, a szülőotthonok felszámolásával, ez egy „bagatell” kérdés, hiszen egyértelmű, jogszabályban rögzített adminisztratív eljárásról van szó.

Már csak arra lennék kíváncsi, hogy csak engem zavar, csak nekem okoz ez problémát?

Üdvözlettel:
Nagyné Tarjányi Judit
3534 Miskolc
06-70/261-1995

Fotó: Illusztráció / eduline.hu