A demagógia olyan kommunikációs fegyver, melynek célja a politikai ellenfél lejáratása. Eszköztára: hamis tanok hirdetése, felelőtlen ígérgetés, részigazságokra való hivatkozás,  csúsztatások, a politikai ellenfél démonizálása, érzelmek felkorbácsolása, összefoglalva népámítás. Mivel a hazai ellenzéknek sem önálló politikai víziója, sem koherens gazdasági és társadalmi programja nincs, politizálási stílusa szükségszerűen demagóg.

Ennek ékes példája a jövő évi költségvetés vitája, melynek során a balliberális politikusok 4.600 milliárd forint módosítási javaslatot terjesztettek elő. Ez nem a kormány előterjesztésének javítására irányul, holott ez lenne egy konstruktív ellenzék feladata. Ez a mérték már valósággal szétzilálná a bemutatott költségvetés koncepcióját.

Felelőtlen ígérgetések halmaza, szavazatszerzés céljából.

A demagógia kiküszöbölése érdekében olyan jogszabályra lenne szükség, mely szerint aki a parlamentben valamelyik társadalmi réteg számára jövedelemnövelő intézkedést javasol, az egyúttal jelölje meg azt a költségvetési tételt, ahonnan ennek fedezetét elvonná, avagy melyik adót emelnék meg. Az is jó lenne, ha az egy koalícióban politizálók egy közös, összesített előterjesztést készítenének a módosító javaslataikról.

Az ellenzéki demagógia másik nagy terepe a rossz társadalmi közérzet állandósítása.

Ehhez az első bekezdésben felsoroltak teljes tárházát bevetik. Az szajkózzák, hogy itt 2010 óta minden rossz, rosszabb, mint a Gyurcsány-kormány idején volt. Mi vagyunk az Unió páriája. Ez a taktika azon alapul, hogy a választópolgár néhány év alatt mindent elfelejt, továbbá szavazóvá válnak azok a korosztályok, melyeknek már nincs emlékük a Gyurcsány korszakról.

Az ellenzéki demagógia elleni leghatékonyabb eszköz a hiteles tájékoztatás.

E célból ki kell dolgozni azokat a mutatókat, melyek a gazdaság és társadalom szempontjából a legfontosabbak, és ezeket 2004-i indítással diagramon kell bemutatni. A háttér színe mutassa a politikai oldalt! Ugyanis a folyamatok iránya a lényeg, és nem a mutatók pillanatnyi állapota. Nem vagyok a téma szakértője, de azért van néhány ötletem: a minimálbér, az átlagbér és átlagnyugdíj alakulása; az oktatásban és egészségügyben egy tanulóra/főre eső kiadás alakulása; a családtámogatásra fordított összeg alakulása; az államháztartás hiányának alakulása; az egy főre eső GDP és GNP alakulása közös diagramon, a mutatók értelmezésével. Az inflációs hatás kiküszöbölése céljából e mutatókat aktuális euróban kellene képezni! További kiemelt mutatók: a nők termékenységi rátájának alakulása; a munkanélküliség alakulása közmunka nélkül; a közmunkások számának alakulása; a külföldön dolgozók számának alakulása; az újonnan épített lakások számának alakulása; aranykészletünk alakulása stb. Véleményem szerint, a szóban forgó mutatók közzétételi kötelezettségét jogszabályban kellene előírni a mindenkori kormány számára, ami egyúttal forrást is teremtene a társadalmi, tényeken alapuló kommunikációhoz. Döntő jelentőségű az adatok vitathatatlansága, a diagramok közérthetősége, valamint az információ célba juttatásának módja! Mivel az LMP és a Momentum szavazóbázisát zömében tanult emberek alkotják, hiteles tájékoztatással minden bizonnyal csökkenteni lehetne a szóban forgó két párt támogatottságát, különös tekintettel az egyetemistákra. Az ellenzéktől átpártolt szavazó pedig duplán számít! Hiteles támogatással csökkenteni lehetne a passzív szavazói kört is, hiszen őket az ellenzéki demagógia tántorítja el a szavazástól, miközben nem akarnak az ellenzékre szavazni.

Továbbá, be kell bemutatni a Gyurcsány-kormány örökségét is.

Ez különösen az első választók számára lenne fontos. Mennyi volt az önkormányzatok, kórházak és iskolák adósságállománya. Milyen nagy rendszereket vásárolt vissza kormány: közművek, MOL, bankok stb. Rá kell mutatni arra is, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az államcsőd elkerülése céljából – minden állampolgárra vetítve – mintegy 2000 euró kölcsönt vett fel az IMF-től, úgy hogy azt a következő négy évben az Orbán-kormánynak kellett visszafizetni. Ezzel máris aláaknázta az Orbán-kormány működését. A gyurcsányi örökség felszámolása egyúttal cáfolata annak, hogy „ezek mindent ellopnak”.

Kiemelt feladatnak kell tekinteni a főváros lakosságának felvilágosítását

Hiszen demagóg ígéretek alapján váltották le az elmúlt száz év legsikeresebb polgármesterét! Éppen ezért, be kell mutatni azt, hogy mely nagyberuházásokat finanszírozza a kormány, amihez Karácsony Gergelynek nincs köze. Fel kell sorolni azokat a nagyberuházásokat, amelyeket a balliberális városvezetés meggátolt, vagy meggátolni igyekszik: dél-budai kórház, Liget Program, Galvani híd, Fudan Egyetem, a 2026. évi atlétikai EB beruházásai. Karácsony Gergely demagóg módon mindenben a kormányra hárítja a felelősséget, kedvenc szavajárása, hogy a kormány kivérezteti a fővárost. Ennek cáfolása céljából tudatosítani szükséges azt, hogy dr. Tarlós István polgármester mennyi pénzt és értékpapírt hagyott utódjára, továbbá mekkora összeggel támogatja a Kormány Budapestet.

A gyenge kormányzati kommunikáció bizonyítéka, hogy ezzel a minősíthetetlen ellenzékkel szemben a Kormány támogatottsága mindössze 55 százalék körüli. Meggyőződésem, hogy a fent javasolt intézkedésekkel, azaz hiteles és hatékony tájékoztatással jelentősen csökkenthető lenne az ellenzéki demagógia eredményessége, és a listán talán kétharmad is elérhető lenne. Nagy szükség lenne a szorosabb nemzeti egységre is, tekintettel a nehéz, és egyre romló külpolitikai helyzetre, a Brüsszellel folytatott permanens háborúra, valamint a 2024. évi választásokra.

Bartha Pál ny. erdőmérnök

Telki

Címlapkép: Illusztráció / Fotó: MTI/Balogh Zoltán