Telt ház előtt beszélgetett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója pénteken Tusványoson. A kultúrpolitikusok egyetértettek abban, hogy az elmúlt tizenkét év polgári kormányzása a Millennium óta nem látott fellendülést hozott Magyarország számára, hogy a kulturális intézmények infrastruktúrája igen nagymértékben fejlődött.

Rengeteg intézmény újult meg az elmúlt évtizedben, mint például a kommunizmus alatt leromlott Várkert bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház és vidéken is számos kulturális intézmény felújítására került sor. Ezen felül több teljesen új kulturális intézmény épült zöldmezős beruházásként, mint például az Eiffel műhelyház, ami az Opera új játszótere, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Az utóbbi azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Budapesten száz év óta nem épült úgy új intézmény, hogy azt már eredetileg is múzeumnak tervezték volna.

A fejlesztések annak köszönhetőek, hogy az elmúlt tizenkét évben folyamatosan emelkedett a kultúra finanszírozására fordított állami támogatások mértéke. Míg az EU-ban az egyes országok költségvetésének átlagosan 0,4-0,5 százalékát fordítják e célra, addig Magyarországon 1-1,3 százalékot kap a kultúra-finanszírozás a teljes állami büdzséből.

Arra a kérdésre, milyen szerepet tölt be a kultúra a magyar és az európai emberek önazonosságában, Hoppál Péter felidézte, hogy a magyar miniszterelnökről azt mondják Európában, nem igaza van, hanem igaza lesz. Ezzel párhuzamba állította, hogy a közép-európai országok – köztük Magyarország is – azt képviselik, hogy a jövő Európája a nemzetállamok Európája kell, hogy legyen és ezért a patriotizmus és a kulturális önazonosság támogatása felértékelődik.

Ezzel szemben a nemzetközi trendek más irányba mutatnak. Az Európai Unió a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívásokra nem megfelelő válaszokat ad, válságkezelése egyenesen dekadens, önsorsrontó, sőt néhol öngyilkos irányultságú. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az önfeladás helyett kulturális önazonosságukra büszke társadalmakra és színes, gazdag kulturális kínálatra van szükség. Ma az őshonos, keresztény európai kultúra kell, hogy megmérkőzzön a bevándorlók által képviselt másfajta kultúrával.

Szó esett arról is, hogyan lehet mégis megtartani egy nemzet kulturális önazonosságát. Úgy vélték, be kell vetni a rendelkezésre álló innovatív kulturális eszközrendszert: élni kell a közösségi média és a digitalizáció adta lehetőségekkel és képessé kell tenni az állami kulturális intézményrendszert, hogy a fiatalabb korosztályt is megszólíthassák. Mivel az elmúlt két év világjárványa a közösségek felgyorsuló széthullásához vezetett, kiemelkedően fontos a közösségek megerősítése is.

Hoppál Péter Csoóri Sándort idézte, aki 1988-89-ben az erdélyi falurombolás őrült terve elleni tiltakozás idején úgy fogalmazott: „Magyarország elvesztette a háborút, Románia viszont elvesztette a békét„. Az államtitkár kijelentette: „Magyarországnak a 21. században meg kell nyernie a békét.”

Forrás: Magyar Nemzet

(Címkép: Facebook)