– Romló háborús helyzet Ukrajnában, infláció, az ajtón kopogtató háborús válság és energiaválság, ebből dolgoznak ma Európa vezetői – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök beszámolt a múlt heti EU-csúcsról, amelyen döntöttek Ukrajna tagjelölti státuszáról.

– A taggá válás egy bonyolult folyamat, 3-4 stáción is át kell menni. Ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdődjenek, az adott országoknak különböző elvárásoknak is meg kell felelniük, így az olyan magyar elvárásoknak is, amik a kárpátaljai magyar közösséghez kapcsolódnak – szögezte le a kormányfő.

A kormányfő arról is beszélt, hogy nem tudtuk elérni, hogy a Boszniai Köztársaság bekerüljön a tagjelölti státuszúak körébe. Mint fogalmazott, még mindig értetlenség mutatkozik a nyugati vezetők körében a Balkán bővítéséről és arról, hogy egész Európának szüksége van a nyugat- balkáni integrációra.

Emellett a miniszterelnök emlékeztetett, hogy egy újabb szankciós csomagról nem is akartak tárgyalni, mivel a gázembargó még súlyosabb következményekkel járna hazánk számára, mint egy olajembargó.

A NATO-csúcs nehezebb volt, mint az EU-csúcs – jelentette ki a kormányfő, lassan szembe kell nézni a realitásokkal – húzta alá.

Kijelentette: mindenki az ukránok oldalán áll természetesen, mert a közfelfogás szerint – amit Magyarország is vall – az oroszoknak nem volt oka nyílt háború indítására. De miután háborúról van szó, amiben tízezrek halnak meg, nem akarunk ebbe belekerülni – tette hozzá.

Ez két szomszédos szláv ország háborúja, a NATO pedig egy védelmi szövetség – mutatott rá.

Orbán Viktor szerint egy háborúban fontos a fegyver, de a legfontosabb a katona, az pedig fogytán van. A kormányfő úgy véli, Ukrajna ugyan keményen harcol, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak.

Mint mondta, az a kérdés még nem hangzott el a csúcson, hogy mi lesz, ha az ukrán front összeomlik, de Ukrajna súlyos veszteségeiről már sok szó esett.

– Úgy jöttem haza, hogy egész végig szólt a vészcsengő a fejemben – mondta. – A háborús zóna akár sokkal gyorsabban kerülhet közel Magyarországhoz, mint azt bárki gondolná éppen ezért haderőfejlesztési folyamatok gyorsaságát két-háromszorosára kell emelni Magyarországon – vélekedett.-

A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.

Szerzők:  Vizvári Soma és Máté Patrik

Kép: MTI