Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén a római egyház alapítóira emlékezünk.  A hagyomány szerint mindkettőjüket június 29-én végezték ki időszámításunk szerint 67-ben, Rómában. Pétert keresztre feszítették, saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy úgy haljon meg, mint Jézus Krisztus. Pált pedig lefejezték, mivel római polgárként ez a tisztes halálmód illette meg.

Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika.

Vatikán-bazilika

Forrás: vasárnap.hu

A Szent Péter-bazilika helyén álló első templomot 326 és 350 között I. (Nagy) Konstantin császár és fia, II. Constantius emelte Szent Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében. A mai székesegyház 1506 és 1626 között épült.

Szent Péter, a tizenkét apostol egyike, Róma első püspöke volt.

Péter üdvösségtörténeti feladata a Szentföldön kezdődött, Jeruzsálemben, a szent városban, Ura és Mestere halálának helyén. De megbízatása kivezette őt innen, egészen az akkori világbirodalom fővárosába, ahol megszületett a vértanúk egyháza. Ám amikor a hivatalos Róma megérezte, hogy az új vallás veszélyes lehet, mivel az emberek egyenlőségét hirdeti és éli, és a császárt nem tiszteli istenként, a keresztények arra kényszerültek, hogy összejöveteleiket a föld alatt, a katakombákban tartsák. Azután eltemették testvéreiket, akik Nero kertjében eleven fáklyaként égtek el vagy vadállatok prédájává lettek, majd eljött az a nap, amikor Pétert is elfogták. Az apostol azonban a börtönben is a fény, a szabadság és az élet üzenetét hirdette.

Szent Pál bazilika

Forrás: wikipedia

A teljes nevén Falakon kívüli Szent Pál-bazilika az apostol sírja fölé emelt római főtemplom. Pál sírhelyét már a II. században az Ostiába vezető út mellett tisztelték. A legkorábbi márvány síremlék cellája fölé Nagy Konstantin császár kisebb bazilikát emeltetett, melyet I. Szilveszter pápa 324. november 18-án szentelt föl. Később a zarándokok tömege miatt ezt a templomot császári rendeletre kibővítették.

Szent Pál szülei révén római polgárjoggal rendelkezett, ami különleges előnyöket biztosított számára: római állampolgárt nem volt szabad bírósági tárgyalás nélkül bebörtönözni, sem megkorbácsolni vagy keresztre feszíteni, így római polgárjoga Pál apostolt többször is megmentette. A keresztény hitre tért Pál a pogányok között teljesítette apostoli küldetését

A hagyomány szerint 67-ben végezték ki, lefejezték a Rómából Ostiába vezető út harmadik mérföldköve mellett. Egy régi legenda szerint azon a helyen, ahol feje a földre hullt, három forrás fakadt.

Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.

Aratás

Forrás: kaposvarmost.hu

Péter-Pál napja a magyar kalendárium szerint, az aratás kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, ami jelzi, hogy kezdődhet az aratás.

Az aratási munkálatot jelképesen kezdték meg és ünnepnek számított.

Ezen a napon fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat. Ha a gabona még nem érett meg a betakarításra, néhány kaszasuhintást végeztek, így jelképesen kezdetét vette az aratás. A munkakezdet kultikus hagyományai azonban inkább Sarlós Boldogasszonyhoz (július 2.) fűződnek a néphagyományban. Emellett a Péter-Pál ünnepén bemutatott szentmisén – amit az aratók miséjének is neveztek – több helyen áldást kértek az aratásra, és megáldották az aratószerszámokat is.

Forrás: Katolikus Lexikon, Netfolk