A bioüzemanyagok csak tovább súlyosbítják az Európát és a világot sújtó élelmiszerválságot. Közben az Európai Unió vezetését csapdába ejtette a bioüzemanyagokat gyártó nagyvállalatok lobbija, amely kihasználja az unió átgondolatlan energiapolitikáját.

Naponta 15 millió cipónak megfelelő mennyiségű búzát égetnek el Európában bioüzemanyagként – állapította meg a Transport and Environment (TE) nevű környezetvédő szervezet jelentése. A TE kiemeli, a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények termesztése már most is elfoglalja az kontinens termőföldjeinek öt százalékát. Ha az Európai Unióban húsz százalékkal csökkentenék a bioüzemanyagok előállítását, akkor annyi növényi élelmiszer-alapanyag szabadulna fel, ami képes lenne kompenzálni az Ukrajnából származó, kieső importot – állapították meg.

Ezek fényében a szervezet erkölcstelennek és cinikusnak nevezi a bioüzemanyagokat gyártó vállalatok hozzáállását, amelyek a jelenlegi helyzetet arra használják fel, és amellett lobbiznak, hogy az EU az általuk előállított üzemanyagokkal váltsa ki az orosz olajimportot. Elemzésükben kiemelik, ez a gyakorlatban lehetetlen. Számításaik szerint ha Brüsszel ezt a megoldást választaná, akkor a jelenleg megművelt európai termőföldek több mint száz százalékát kellene használni az üzemanyagok alapanyagának termelésére, vagyis még további területeket kellene bevonni a művelésbe.

A TE emlékeztet, hogy a bioüzemanyagok – etanol, valamint biodízel és biogáz – előállításához vagy növényi alapanyagokra – többek között kukorica, búza – van szükség, vagy pedig növényi olajokra. Az elemzés rámutat arra is, hogy a zöldhulladék-alapú üzemanyag-termeléshez pedig nincs elég hulladék, hogy komoly alternatívája lehessen a fosszilis üzemanyagoknak.

Arra a két jelentős szempontra is kitér, miszerint az EU a bioüzemanyagok előállításához számottevő importra szorul azok alapanyagaiból, főleg a biodízel esetében, ahol nem rendelkezik jelentős hazai termeléssel. Ezen túlmenően az unió a kész bioüzemanyagokból is importra szorul, 2020-ban a biodízel 14,6 százalékát és az etanol 14,4 százalékát importálta – mutat rá a TE elemzése.

A Magyar Hírlap teljes cikke itt olvasható.

Szerző: Pataki Zoltán

Kép: Pixabay