Elsöprő többséggel mondott nemet a parlament a globális minimumadóra

Az Országgyűlés hatalmas töbséggel utasította el kedden a globális minimumadó bevezetését Magyarországon. A baloldal ismételten az adóemelés pártjára állt. Hazánk továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb szuverenitással rendelkezzen az adóztatás terén – hangzott el a javaslat korábbi vitájában.

A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról döntött az Országgyűlés. A képviselők 118 igen, 32 nem és 6 tartózkodás fogadták el a javaslatot.

Kivételes eljárásban tárgyalta a Ház a gazdasági bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot a globális minimumadóval kapcsolatban. Az előterjesztés az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra hivatkozva kezdeményezte a multinacionális csoportokra az EU-ban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elutasítását.

Bánki Erik, az előterjesztő gazdasági bizottság elnöke azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének növelést szolgálja a globális minimumadó bevezetésének ellenzéséről szóló javaslat. Emlékeztetett: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai kezdetben a nagy technológiai cégek adóelkerülését kívánták megakadályozni. Egyetértettek a techóriások egységes, 15 százalékos megadóztatásában.

Az Európai Parlament azonban ezzel párhuzamosan egy második pillér kidolgozásába kezdett, amely nemcsak a technológiai vállalatokra, hanem valamennyi multicégre kiterjesztené a 15 százalékos adót.

Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés kidolgozatlan – mutatott rá. Nincs válasz például arra a felvetésre, hogy az adókülönbözetet ne csak az anyaország szedhesse be, hanem a leányvállalatnak otthont adó ország is.

Bánki Erik leszögezte: amíg az első pillér nem kidolgozott, addig az európai irányelv megalkotása is felesleges, az ugyanis nemhogy költségvetési többletet nem hoz az európai országoknak, de még versenyhátrányba is hozza őket az amerikai vagy a kínai nagyvállalatokkal és anyaországaikkal szemben.

Magyarországon a vállalati adóteher 7,5 százalékos – mutatott rá a politikus -, így a globális minimumadó ezt megduplázná. Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó – 9 százalékos -, ami arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy az itt megtermelt nyereségüket ne vigyék ki az országból, hanem itt adózzanak utána. Rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államok is 7,5 százalékos átlagos adóterhet alkalmaz a vállalatok számra.

Szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háború átformálta a világgazdaságot, ami a gazdaság élénkítését teszi szükségessé.

A politikus szerint, miközben a techcégek adóztatásának törekvése átalakult az általános minimumadó bevezetésére, az Egyesült Államok rájött, hogy az egyáltalán nem áll az érdekében. Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy szabotálják az első pillér elfogadását.

Közben már az OECD is elismerte, hogy jövő januártól egészen biztosan nem lesz bevezethető a techcégek adója, de az is kétséges, hogy ez egy évvel később megvalósulhat-e. Ebben a helyzetben Európa nem rohanhat előre, azzal ugyanis saját magát korlátozná – hangsúlyozta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitában korábban elmondta, hogy a kormány támogatja a gazdasági bizottság javaslatát. Ismertette: a globális minimumadóról szóló javaslat előírná, hogy ha egy ország a 15 százaléknál alacsonyabb tárasági adót alkalmaz, akkor egy multinacionális nagyvállalatnak az anyaországban kell befizetnie a különbözetet. ennek célja, hogy a társaságok kizárólag az alacsonyabb adók miatt ne települjenek át egy másik országba.

A javaslat kidolgozásába még 2019-ben kezdett bele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az alapgondolat az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne a töredékét fizessék annak, amit egy helyben működő gyártó vállalkozás.parlamországg

Ezen vállalatok valóban jelentős összeggel rövidítették meg az állami költségvetéseket, így indokolt a fellépés ellenük – hangsúlyozta. Az eredeti cél pedig az volt, hogy ott adózzanak, ahol értéket teremtenek, ahova a fogyasztás köthető. Mindez azonban teljesen más irányt vett. a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy a társasági adózásban egy minimumszintet határozzanak meg -ismertette.

Szólt arról, hogy Magyarország szedi a legalacsonyabb társasági adót az unióban, ami jelentős előny a nemzetközi gazdasági versenyben. Ha a szabályokat átültetjük, akkor nyeresége után például egy német multicég Magyarországon 9 százalékos adót fizet majd, míg az itteni tevékenysége után a német államnak 6 százalékot. Vagyis a legnagyobb gazdaságok célja, hogy megszűnjön a magas adót szedő országok számra kedvezőtlen adóverseny. Ez igazságtalan, amely megpróbálja visszafogni a fejlődésben a Magyarországhoz hasonló országokat – jelentette ki. Ezért Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb szuverenitással rendelkezzen az adóztatás terén – mondta.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Szerinte a mindenki által támogatható cél – a techcégek megadóztatása – úgy alakult át, hogy az kifejezetten káros a magyar gazdaságnak. Kijelentette: az eredeti célt mindenki támogatná. Úgy fogalmazott: az európai bürokraták egy jelentős része nem az európai emberek érdekeit nézi, hanem ködös nemzetközi célokat, ahogy tették az orosz-ukrán háború miatti szankciónál is. Bár a második pillér látszólag ugyanazt a célt szolgálja, mégis sok európai gazdaságra károsan hatna.

A cél az volt, hogy ezek a cégek ne tudjanak kibújni az adózás alól, azonban ez mintegy másfél év alatt egy második pillérré alakult. Ez már nem techcégekről beszél, és nem arról, hogy egy adott országban kell befizetni az adókülönbözetet. Egy olyan adóvá alakult, ami semmi mást nem szolgál, mint a nagy gazdasági centrumok piacvédelmi törekvését, más országok adóországgemelésre kényszerítését – mondta.

A vitában a gyurcsányista Dávid Ferenc azt mondta, miközben az egész világ és az EU üdvözli a kezdeményezést a globális minimumadó bevezetéséről, a magyar kormány meg akarja akadályozni, mert nem tud meglenni konfliktus nélkül akkor sem, ha az ország érdekéről van szó, és ezzel súlyos károkat okoz.

MTI / Magyar Hírlap

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd