A káromkodást, vagyis az obszcén nyelvezet használatát a Biblia több alkalommal is említi, a Katolikus Egyház Katekizmusa pedig bűnként tartja számon.

A mai popkultúrában a káromkodás, vagyis az obszcén nyelvezet használata rendkívül gyakori. Első ránézésre nem tűnik bűnnek, mivelhogy nem mindig ártunk vele másnak. Szoros értelemben a Katolikus Egyház Katekizmusa nem beszél a trágár szavak használatáról, ami mégis néhány különböző kategória alá sorolható.

Az Úr nevét hiába ne vedd

Mindenekelőtt bárki, aki a káromkodásába beleveszi az Úr nevét, az közvetlenül sérti meg a második parancsolatot. A második parancsolat a visszaélést tiltja Isten nevével, vagyis tiltja Isten, Jézus Krisztus, Szűz Mária és a szentek nevének helytelen használatát. (KEK 2146)

Ez talán a legszembetűnőbb esete annak, hogyan tud a káromkodás bűn lenni, mivel nem bánunk tisztelettel Isten nevével.

Másokra mindenféle neveket aggatni

A következő mód, amivel a káromkodásból bűn lehet, ha sértő névvel illetjük a másikat. Isten mindenkit néven szólít. Minden ember neve szent. A név a személy képe. Tiszteletet követel, mert hordozójának méltóságát fejezi ki. (KEK 2158)

Az, hogy valakit egy trágár néven hívunk, világos példája annak, ahogyan egy ember képes a második parancsolatot megszegni.

A durva beszédről általában

A fenti példák után egy kevésbé meghatározott, szürkébb terület következik, mivel az Egyház nem sorol fel a Katekizmusban kifejezetten minden egyes szitokszót. Azonban a Biblia ismételten felszólít arra, hogy kerülni kell minden „durva beszédet.”

De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet. (Kol 3, 8)

Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert. (Mt 15, 11)

Mint minden bűnnél, az embernek tudnia kell arról, hogy ez bűn, valamint teljes egyetértésével kell kimondania az ilyen szavakat. Egy-egy olykor kicsúszhat a szánkon, hiszen nem mindig könnyű ezt megállni. A kulcs az, hogy megkíséreljük, és engedjük, hogy a beszédünk felemeljen másokat, ahelyett, hogy gyalázná őket.

Forrás: katolikus.ma/Aleteia

Fordította: Jámbor Tibor

(Címkép forrás: Shutterstock)