Halkó Petrával, a Századvég vezető elemzőjével beszélgetett a vasarnap.hu a frissen megalakult Orbán-kormány felépítéséről, az ellenzéki frakciók körüli botrányokról, a baloldali pártok gyanús pártfinanszírozási hátteréről. Ebből szemlézünk.

Kilenc frakció lesz az Országgyűlésben, ami rekordot jelent a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a korábbi parlamentek összetételéhez képest. Az ellenzéki összefogás ugyanis hat képviselőcsoport alakításáról döntött. Ennek elsősorban anyagi oka lehet, ugyanis a törvény szerint a frakciók a politikusok bérkerete mellett működési és ellátási költségkerettel is rendelkeznek. Az elszámolással kapcsolatban mennyire szigorúak a törvényi előírások?

Először is világosan le kell szögezni, hogy az ellenzéki összefogás részéről visszaélésszerű joggyakorlás történt a törvénnyel szemben – pusztán anyagi haszonszerzés érdekében. A társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon alkalmazzák a jogot –mondta az elemző. Másodszor,

a választópolgárok számára megtévesztő ez a szétválás, ugyanis azt a látszatot keltik, hogy ezeknek a pártoknak tényleges tagságuk, aktív hálózatuk van, miközben egyes politikai családok – mint például a Párbeszéd – a megszűnés határán vannak. Nem példamutatás, hanem képmutatás tapasztalható az ellenzék részéről.

Kérdéses, hogy pontosan mire fordítják majd a kapott összegeket, amelyek sokszor nincsenek arányban a képviselőszámokkal és az előző ciklushoz képest elért eredményeikkel. Az Állami Számvevőszék ugyan kétévente ellenőrzi azon pártok költségvetését, amelyek a központi költségvetésből kapnak támogatást, de ez csak a pártpénzekkel kapcsolatos felülvizsgálatot jelenti. A frakcióalapításra vonatkozóan az Országgyűlésnek a jogszabályi környezet újra gondolása időszerű lenne az átláthatóság érdekében.

Magyarországon a pártok nem fogadhatnak el névtelen adományt vagy anyagi hozzájárulást külföldi szervezettől és magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személytől, mégis (a Márki-Zay Péter által kreált Mindenki Magyarországa – a szerk.) mozgalom egyesületi formában való létrehozásával megkerülhették az érvényben lévő párttörvényt. Maga az Egységben Magyarországért pártszövetség is buzdított arra hivatalos honlapján, hogy az egyesületen keresztül támogassák miniszterelnök-jelöltjük választási kampányát. Nem mellesleg erre a The Action Networkkel karöltve biztosítottak lehetőséget, amely szervezetnek deklarált célja a progresszív mozgalmak támogatása. Pontosan az ilyen kiskapukat kellene becsukni azáltal, hogy szigorúbban szabályozzák a közéleti kérdésekkel foglalkozó szervezetek elszámolási és működési kérdéseit. Csak így lehet leleplezni és kizárni a külföldi érdekcsoportok befolyásolási kísérleteit.

Kérdésre válaszolva az elemző kifejtette, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és az EU-nak ez óriási mázlija, mert minden,

amit Magyarország tesz, kontinentális jelentőségű, és utolsó bástyaként védelmezi Európa érdekeit.

Az is világosan látszik, hogy az új kormány céljainak középpontjában a háború és az infláció hatásainak kezelése lesz.

A gazdaság a biztosítéka annak, hogy megvalósuljanak az olyan célok, mint az infrastruktúra-fejlesztés vagy a béremelés. Ha úgy tetszik, a gazdaság alárendeltje ezeknek a területeknek. De a baloldali hiedelmekkel ellentétben pénzt ehhez a gazdaság termel, nem pedig a hitelek. A tizedik alaptörvény módosítása nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak krízishelyzetekben, jelen esetben egy szomszédos háborús konfliktus kitörésekor. Az alaptörvény eredeti megfogalmazása szerint rendkívüli jogrend bevezetésére csak akkor volt lehetőség, ha az országon belül is zajlik, az ország maga is részese a katonai konfliktusnak. A veszélyhelyzet kiterjesztésére, majd bevezetésére ezt elkerülendően pont azért volt szükség, hogy a kormány már azt megelőzően tudjon cselekedni, és megakadályozhassa, hogy a magyar emberek életét veszélybe sodorva belekeveredjen a háborúba.

Forrás és teljes interjú: vasarnap.hu

Kiemelt kép: Halkó Petra