Kétszer ötéves ciklusát követően, május 9-én távozik posztjáról Áder János köztársasági elnök, aki ebből az alkalomból terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek. Ezt szemlézzük.

Kérdésre elmondta: minden szakmának, így a politikusinak is megvannak a maga nehézségei. Sokszor az ember úgy érzi, hogy olyankor is kritikával illetik a munkáját, amikor a legjobb tudása szerint, az alkotmányos szabályoknak megfelelően jár el. Ha ezt valaki nem szokja meg, akkor valószínűleg elmenekül erről a pályáról. A gyalázkodás, a méltatlan támadás mindenkinek rosszulesik. De egy politikusnak csak arra kell figyelnie, hogy az a döntés, amit meghozott, emberileg, erkölcsileg és jogilag helyes-e. 2012-ben, megválasztásomkor az Országgyűlésben elmondott beszédemben hangsúlyos elem volt, hogy a magyar érdekek és értékek képviseletére vállalkozom. Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre, a magam és kollégáim nevében is nyugodt szívvel mondhatom, hogy ezt a vállalást teljesítettük.

Székfoglaló  parlamenti beszédében Áder úgy fogalmazott:„Ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.”  Ennek mérlegéről ekként beszélt a leköszönő elnök:

A számok ugyan beszédesek, de nyilván nem lehet kizárólag ezek alapján értékelni az államfői tevékenységet.

Az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán harminchét alkalommal emeltem politikai vétót, huszonnyolcszor az első, kilencszer a második ciklusomban. Emellett nyolc alkalommal fordultam az Alkotmánybírósághoz, ötször 2012 és 2017 között, háromszor pedig 2017 után. Talán nem elhanyagolható körülmény, hogy mindezt az engem jelölő pártszövetség alkotta kormányok idején tettem.

A köztársasági elnök nagyon fontosnak találta a pápával való találkozásait. Öt alkalommal találkozott Ferenc pápával. Kettőjük kapcsolatát is meghatározta a teremtésvédelem. Áder szerint

„Ha lehet rangsorolni, akkor az elsőt és az utolsót (találkozást-szerk.) emelném ki. Az elsőt azért, mert a látogatás egyik témája az évszázad egyik legnagyobb problémájának számító ivóvízvédelem volt. Egy üveg vizet vittem ajándékba az egyik legismertebb magyar búcsújáró helyként ismert mátraverebélyi forrásból. Kinyitotta az üveget, és egy keresztet rajzolt a homlokomra. A beszélgetésünk során jutottunk el oda, hogy a szentatya enciklikát készül kiadni a víz témájában. Az utolsó pedig most az eucharisztikus világkongresszus alkalmából történt, a járvány után. A Szépművészeti Múzeumban zajló beszélgetésünk egyik témája a teremtésvédelem volt, pontosabban, hogy amióta legutóbb találkoztunk, milyen döntéseket hoztunk meg ezen a területen, a másik téma pedig a családvédelemről szólt. Elismerő szavakkal nyilatkozott mindarról, amit hazánk a családok védelmében tett. Nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, ezért talán nem véletlen, hogy a találkozót követően azt mondta, nagyon reméli, hogy hamarosan ismét ellátogathat Magyarországra. Úgyhogy szeretettel várjuk.

Aktív nyugdíjas leszek. Van két alapítvány, amelynek alapítója vagyok. Az egyik a Regőczi István, a másik a Kék Bolygó Alapítvány. Előbbi tevékenysége talán jobban ismert az újságolvasók előtt. Nem egyszerűen segítséget nyújtunk a koronavírus-járvány következtében árván maradt gyerekeknek, fiataloknak, hanem megpróbáljuk őket egészen a diploma, illetve a szakma megszerzéséig támogatni. Vannak olyan csecsemők, akik sajnos csupán fényképen láthatják majd az édesanyjukat, esetükben még legalább tizennyolc évig támogatást kapnak a mi szándékunk szerint az alapítványtól. Látható, hogy van előttünk két évtized, amikor a célokhoz szükséges forrásokat biztosítani kell. Az első esztendőben ez viszonylag könnyű volt, hiszen a járvány okozta letaglózó hírek, képsorok szinte mindenkihez eljutottak. De majd ahogy múlnak az évek, jönnek új tragédiák, és könnyen feledésbe merülhet a Covid okozta csapás. Az lesz a mi feladatunk, hogy ez ne következzen be, ezen kell dolgoznunk.

Van még egy tervem, de erre még rá kell bólintania a kormánynak. Három sikeres budapesti víz-világtalálkozó után ugyanis tavaly szerveztünk egy fenntarthatósági expót, és szeretnénk, ha 2023-ban megrendezhetnénk a másodikat is.

A látogatók, az érdeklődők száma és az üzletkötések mennyisége is önmagáért beszél, tehát nagyon remélem, hogy lesz folytatás. Látok abban fantáziát, hogy Magyarországot ennek a gondolatnak a központjává tegyük.

 

Forrás és teljes cikk: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Éberling András