Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt – jelentette hétfőn az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd tömeglap a témához közel álló forrásokra hivatkozva.
Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két skandináv ország NATO-politikájában. Finnország és Svédország politikai vezetői a május 16-i héten találkoznak, hogy ezt követően nyilvánosan is bejelentsék: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
Oroszország többször is figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy következményei lesznek, és kénytelen lesz megfelelő ellenlépéseket tenni, ha a két ország csatlakozik a NATO-hoz.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője április közepén kijelentette: a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat.
„Ténylegesen ugyanis ezzel Finnország és Svédország a NATO első vonalába kerülne” – mondta a szóvivő.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: pestisrácok
