Magyarország a háború kitörése óta 1300 tonna segélyt juttatott el Ukrajnába, és több százezer menekültnek segített hazánkban, de fegyvert és katonát továbbra sem küld – hangsúlyozta Soltész Miklós államtitkár, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, miután Ljubov Nepoppal, Ukrajna budapesti nagykövetével látogatást tett a budapesti BOK csarnokban működő humanitárius tranzitponton.

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a közmédiának nyilatkozva közölte, hogy

Magyarország sokkal többet tud segíteni, ha Kárpátaljával együtt a „béke szigete marad”.

Magyarország nem ért egyet az orosz kőolaj és a gáz importjának embargójával sem, mert az olyan mértékben sújtaná a magyar és az európai gazdaságot, hogy „tönkremennénk, és segíteni sem tudnánk” – mondta.

Az ukrán nagykövet, aki először látogatta meg a tranzitpontot, köszönetét fejezte ki a magyar kormány és a magyarok segítségért, és azt kérte, hogy továbbra is támogassák az Ukrajnából érkezőket. Ugyanakkor jelezte, tiszteli és megérti a fegyverszállításra vonatkozó magyar álláspontot, de nem ért vele egyet. „Nem lehet védekezni fegyver nélkül” – hangsúlyozta Ljubov Nepop.

A nagykövet hozzátette: nem kérnek katonákat, nem kérik, hogy Magyarország belemenjen a háborúba, megértik és fontosnak tartják azt a magyar álláspontot, hogy a békét akarják megőrizni. Ugyanakkor – folytatta – más országokhoz hasonlóan Magyarországtól is azt kérik, fontolják meg, hogy milyen formában tudnának a védekezéshez eszközöket adni.

„Védekezés nélkül nem fogjuk tudni az orosz hadsereget megállítani (…) ha minket segítenek, akkor ezzel tudják itt megőrizni a békét” – fogalmazott. Azt is hozzátette: minden országtól fegyverszállítást és erősebb embargót kérnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének hálásak minden segítségért.

Ljubov Nepop azt is felvetette: a magyar hatóságok lépjenek fel egy április 30-ára, Budapestre tervezett oroszpárti tüntetéssel szemben.

A nagykövet az MTI kérdésére elmondta: a külügyi tárcához jegyzékkel fordultak, hogy a magyar hatóságok ne engedélyezzék a tüntetést. „Amikor egy gyilkos támogatásáról van szó, az nem demokráciáról szól” – mondta.

Soltész Miklós, miután karitatív szervezetek képviselőivel körbevezette a nagykövetet a tranzitponton, a közmédiának beszámolt arról, hogy eddig 1300 tonna élelmiszert, gyógyszert, orvosi eszközt és ruhát juttattak el Ukrajnába, a háború kitörésekor pedig több mint 100 ezer liter üzemanyaggal is segített Magyarország.

Forrás: Balogh Zoltán/MTI

Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a budapesti BOK csarnokban, ahol humanitárius tranzitpontot nyitott számukra a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve 2022. március 21-én. MTI/Balogh Zoltán

Kiemelte: eddig több mint 620 ezer ember érkezett Magyarországra Ukrajnából, ebből 270 ezer menekültnek biztosított szolidaritási jegyet a magyar vasúttársaság.

Hozzátette: több mint 300 ezer embernek segítettek eddig a karitatív szervezetek valamilyen módon, étellel, ruhával, szállással, vagy egészségügyi szolgáltatással. Menedékes kérelmet eddig 16 400-an nyújtottak be, és több mint 101 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást bocsátottak ki a hatóságok – ismertette. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a Híd Kárpátaljáért programban pedig már több mint egy milliárd forint felajánlás érkezett.

Mindezt tesszük sok-sok negatív lépés, üzenet és mondat ellenére és annak ellenére is, hogy a kárpátaljai magyarokkal szemben az elmúlt 8 évben nem volt barátságos az ukrán politika egy rész – jegyezte meg Soltész Miklós.

Soltész Miklós: Forrás: MTI

Soltész Miklós: Forrás: MTI

Fantasztikusnak nevezte a menekülteknek segítő összefogást és megköszönte minden önkéntesnek a húsvéti ünnepek alatt is folyamatos, áldozatos munkáját.

Forrás és teljes cikk: vasarnap.hu

Kiemelt kép: Budapesti Ukrán Nagykövetség/Facebook page