Húsvét első napja a feltámadás napja. Jézus valóságos testben támadt fel, de egyes teológusok szerint ez nem a régi, földi teste volt, hanem az égi, az örök test, mely visszatérni készül az Atyához.

De persze megtapinthatóak voltak a stigmák és a halál fájdalmának a jelei is, de már nem tanított, nem gyógyított, nem tett csodákat, hiszen épp a feltámadása volt a csoda és a remény, hogy mindnyájan az Úrhoz megyünk.

Mindenkinek van örök teste, melyet épp az Istenember ajándékozott nekünk. Hitünk szerint ebben, ilyenformán térünk meg mi is a Teremtőnkhöz, ahol már a földi életünkkel is ott vagyunk. Minden és mindenki Isten szívében lakik még akkor is, ha felkiáltunk:

Istenem, Istenem mért hagytál el engem?

Ma is sokan jajongnak a meggyilkoltak, a háború keresztjére feszítettek, ők is ugyanolyan kegyetlen halált kénytelenek elviselni, amely Jézusnak jutott.

A sátán ott ólálkodik azóta is Jézus keresztjénél, de az Úr feltámadása  örök vereségre ítéli. „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. (Máté 5,5) – mondja Jézus, hiszen tudja azt, amiről Pilinszy így ír gyönyörűen:

Mert megölhették hitvány zsoldosok/és megszünhetett dobogni szive/Harmadnapra legyőzte a halált/Et resurrexit tertia die.

Az emberiség egyetlen reménye, hogy képes legyőzni a gonoszságot, és képes a földet a szelídek közösségeként örökölni. Fölöttünk olyan érdekek és a birodalmak csapnak össze, melyek képesek az egész örökségünket megsemmisíteni. Sorakoznak a főbűnök: a kevélység, az irigység, a harag, a jóra való restség, mindenkit elragadnak az indulatok, a jók is a halál völgyében járnak.

Nincs béke. És föl kell tennünk a kérdést, vajon milyen világok csapnak itt össze? Vajon milyen világrend következik ezután?

Beindult a háborús logika, és egyre elképesztőbb méreteket ölt. Támadnak az oroszok, érkeznek a nyugati, amerikai fegyverek, egyre-másra átterjednek az ukrán ellentámadások az orosz földekre is. Tömegsírok keletkeznek, a kín és a gyilkolás tombol mindenütt. Senki sem tudja biztosan, hogy például Bucsában az orosz katonák gyilkoltak, vagy az ukrán nácik büntettek kegyetlenül, mert az emberek együttműködtek a katonákkal félelemből vagy csak emberségből. Lehetetlen tisztán látni a médiazajban, ezért nem is tehetünk mást, mint megpróbálunk szeretettel viszonyulni azokhoz, akik menekülnek a pokolból és befogadásra várnak. És segélyeket nyújtunk, gyógyszereket, ruhát, élelmet küldünk oda, ahol tán az ivóvízért is küzdeni kell.

Egyre érkeznek a vonatok, különvonatok, jönnek családok, gyerekek, egy magyarban nincs szemernyi fenntartás se: bajban vannak, segíteni kell. A kormány és a hivatalok ott könnyítenek, ahol csak tudnak és lehet, hiszen nem a jobb élet reményében érkeznek gazdasági migránsok, hanem tényleges életveszély elől menekülnek emberek százezrei.

Ferenc pápa azt mondja: ne legyünk rasszisták, ne származás és bőrszín szerint ítéljük meg a menekülteket. Igaza van, a menekülőket oltalmazni kell! A bevándorlásnak és a migrációnak azonban szabályozott körülmények között kell történnie.

Babits-csal szólva:

„Ó béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már!”

Most! Ne évek múlva, mint a világháborúk idején, most nem szabad  ebbe a gonosz örvénybe belelépni.

Igen! A magyar emberek a választásokon markánsan kifejezték ezt a békevágyat. Több mint hárommillió ember sugallta:

semmi relativizmus, semmi viszonylagosság nem tűrhető el, nem szabad belesodródni ebbe a háborúba!

Jézus meghalt értünk, kettérepedt a templom kárpitja és nagy sötétség keletkezett. Feltámadása azonban fényt hozott, bizonyságot arról, hogy Istenben mi is egyek vagyunk vele, az ő földi sorsát és keresztjét hordozzuk, és bennünk él a béke és szeretet isteni, fénylő ígérete is.

Ebben a húsvétban minden keresztény közösség azért imádkozik, hogy hallgassanak el a fegyverek, szűnjön meg az öldöklés, a barbarizmus. Csendesedjenek el a birodalmak, nézzenek magukba a vezetők, és keressék Isten üzenetét.

A fennhéjázás, a kevélység, az irigység, a harag helyét vegye át a józan belátás, a visszahúzódás és a békesség érzése. Ne higgyük, hogy a dolgok felettünk történnek! Bennünk!

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Kiemelt kép: Facebook