A CÖF-CÖKA által alapított Civil Igazságtételi Bizottság munkája alapvetően a kommunizmus idején elkövetett, máig feltáratlan és így következmények nélkül maradt bűnök bemutatását végzi. Zétényi Zsolt tanulmánya a kommunista terror tombolásáról és a kommunisták áldozatairól szól.

Az 1956- os szabadságharc szovjet és magyar erőszakszervezetei által elkövetett emberölések számadatai

A fegyveres harcokban és a sortüzekben mintegy húszezren sebesültek meg és 2652-en haltak meg 1956 kézikönyve  szerint. Ebben a számban feltehetőleg benne foglaltatik az a 65 magyar katona is akiknek életét a szovjet hadsereg oltotta ki, miután 1956 novemberében megadták magukat a megszálló a hadseregnek. A többségtől eltérő véleményeiről  ismert Jobbágyi Gábor szerint 1956-népfelkelésének és szabadságharcának húszezer magyar halottja volt. Ha nem értünk is egyet  ezzel a véleménnyel, mert a becslésben  jelentős a szubjektív elem,  biztosra vesszük, hogy a Statisztikai Hivatal által ezeken 1957-ben közölt, s a  történeti munkák többségében alapul vett, s szó szerint megismételt, általunk előbb ismertetett adatokhoz képest valószínűleg komorabb a kép. Az 1956-os forradalom és szabadságharc halottainak számát  magasabbra lehet becsülni, mint a forradalom után közölt – és napjainkig nem cáfolt kb. 3000 halottat. Erre a korabeli statisztikákkal (1990-ig nagyrészt titkos) anyakönyvezett halottak számán túl, a felderítetlen események halottaiból és visszaemlékezésekből lehet következtetni.

A korabeli titkos statisztika szerint 19 000 sebesült volt, ennek legkevesebb tíz százaléka halhatott meg. A sortüzek, az orvlövészek áldozatait és a romok alatt meghaltakat is számításba kell venni. Eddig csak a magyar bíróságok ítéletei alapján kivégzetteket ismerjük. Ismeretlen a helyszínen vagy menekülés közben agyonlőtt, a szovjet statáriális bíróságok által kivégzett, illetve a bírói ítélet előtt, vagy a büntetés-végrehajtás során meghaltak száma.

Magyar Rádió 1956

Lehetséges,, hogy 1956-ban és a megtorlás során számos tömegsír keletkezhetett, amelyek jelentős része a mai napig valószínűleg feltáratlan.

Annak idején külföldön megjelent adat szerint

Kiss Sándor, az ENSZ Különbizottsága előtt beismerte, hogy a halottakról pontos számot mondani nem lehet; „több mint 20 000 embert megöltek; de ennél pontosabb adat nincs. A teljes szám éppúgy lehet 40 000, mint 22 000. Egyszerűen nem tudjuk.” Egy német  történelemkönyv az 1956-os forradalom magyar áldozatainak számát 20 000 főre, a szovjet katonákét 1500-ra becsüli.

Mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve az áldozatok számát becsülhetjük 6 – 10 ezer főre.

1956-1988 A megtorlás és megfélemlítés évei.

1956-ban és utána kivégzettek.

A törvénytelenségek és igazságtalanságok újabb nagy hulláma követte az 1956-os szabadságharc leverését. A megtorlás során 35 ezer fő ellen folyt eljárás, egyedül 1958. április 1-jéig 14 378 főt ítéltek el első fokon, összesen több mint 20 ezerre szabtak ki valamilyen szabadságvesztést, és 229-232 végrehajtott halálos ítélet született. 1957 májusáig 182 ezren emigráltak (disszidáltak) – sorolja az adatokat az 1956 Kézikönyve. Az ’56-os forradalmat követően felállított internálótáborokban (Kistarcsa, Tököl) 13 ezer személyt tartottak fogva rövidebb-hosszabb ideig 1957 és 1960 között. Lakóhelyről való kitiltással, állásból való fegyelmi elbocsátással (ezernél több pedagógust – főként vidékieket – tettek ki például munkahelyükről), valamint rendőri felügyelet alá helyezéssel több tízezer személyt sújtottak a Kádár-éra első éveiben.

Internalo taborok terkep

kép: Benedek Levente

Az 1956 -os cselekmény miatt  magyar bíróság jogerőre emelt halálos ítélete nyomán kivégzett személyek száma a vád tárgyává tett legfőbb cselekmény szerint:

fegyveres harc                                                              117

november 11 utáni ellenállás                                     34

közösség szervezet irányítása vezetése                     22

fegyverrejtegetés                                                            15

népítéletben való részvétel                                          22

köztörvényes bűncselekményt is elkövetők               9

adatszolgáltatás                                                               4

egyéb                                                                                  6

Összesen 229  bizonyítottan halálbüntetéssel sújtott.

1945. február 4. és 1988. július 14. között kivégzettek számadatai

Zinner kutatásai szerint a rendelkezésre álló 1230 kivégzett köréből az rögzíthető:

363 személyt háborús és népellenes bűntett elkövetésével összefüggésben

továbbá:  fegyveres összeesküvésért                                             1,

szervezkedésért                                                                             252,

népi demokratikus államrend elleni mozgalom vezetésért      1,

hűtlenségért                                                                                    230,

katonai és gazdasági adatszolgáltatásért                                       1,

tiltott határátlépés kísérletéért                                                        3,

fegyver- és lőszerrejtegetésért                                                       48,

lőfegyverrel való visszaélésért                                                          1,

robbanóanyaggal vissza élésért                                                         1

összesen                                                                                             538 személy.

Politikai jellegű cselekményekért – beleértve az előbbi felsorolást, amely a tiltott határátlépést is  magában foglalja, továbbá a háborús és népellenes bűncselekményekért összesen 901  ember adta életét kivégzőhelyen. A 337 köztörvényes elítélés is törvénysértő lehetett jelentős részében, tekintettel az eljárások önkényuralmi jellegére, különösen 1956 után. Ezek az adatok a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható adatokat jelentik, s ebből következően az 1944. óta tartó kommunista hatósági önkény áldozatainak száma  – különös tekintettel a nem bírósági úton, nem ítéletvégrehajtással kioltott emberi életek sokaságára –  alig becsülhető fel. A  börtönök, internálótáborok, államvédelmi nyomozó cellák, sortüzek törvénytelenül kioltott halottainak sora nem becsülhető fel.

(folytatjuk)

Szerző: Zétényi Zsolt jogász

(Címkép: Benedek Levente)