A szivárványos szervezetek némelyike visszataszító módon kampányol az országgyűlési választásokkal egyidőben zajló gyermekvédelmi népszavazás ellen.

Az aberrált ifjúságot megteremteni akaró, a normális gyerekekből nemi identitásukat vesztő szerencsétleneket nevelni szándékozó bandák arra biztatják, akiket lehet, hogy érvénytelenül szavazzanak e kérdésben. Ők akkor lennének boldogok, ha szoknyás, szakállas alakok nyomulhatnának be az óvodákba, iskolákba és Kohn Benditek mutogathatnák…le sem írom, mijüket.

A normális szülők persze egészen mást tennének a szerszámokkal, de mégis kulturáltabb módja a gyermekzaklatás megakadályozásának, ha egyszerűen, szavazással lehetne kiebrudalni a furcsa hajlamúakat az oktatási-nevelési intézményekből. Persze lehet is, ez a népszavazás célja.

A szivárványos ellenkampány azonban nem „csak” az aberráció mellett, de a népszavazás, a demokratikus döntéshozatal intézménye ellen is acsarkodik. Kérdés, hogy ez jogilag egyáltalán elképzelhető-e? A választ a Magyar Hírlap kereste, amikor ifj. Lomnici Zoltán Alkotmányjogásznak tette fel kérdéseit Kochan Krisztina. Az interjú egy részletét idézzük.

MH: – A választási lapok helytelen kitöltésére való buzdítás morálisan elfogadható?

L.Z.:– Nemcsak morálisan elfogadhatatlan, hanem szembemegy a demokratikus folyamatok teljes szellemiségével is. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép, a nép pedig a hatalmát közvetetten, választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás kiemelt fontosságú részei az országgyűlési választások és a népszavazások.

A felelős állampolgári döntés hazánk kiemelt érdeke. A választási lapok helytelen kitöltésére való buzdításnak elsősorban a népszavassal összefüggésben van relevanciája, nem pedig országgyűlési választási szavazólapon, hiszen utóbbi esetében a pártok érdeke nem az, hogy az emberek érvénytelenül szavazzanak, hanem az, hogy az adott pártra adják le a voksukat. A referendumnál más a helyzet, ugyanis az Alaptörvény értelmében az országos népszavazás csak akkor érvényes, ha azon az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Ennek megfelelően, ha „elég” érvénytelen szavazat kerül leadásra, érvénytelen lehet a referendum, függetlenül attól, hogy a jogintézményt tiszteletben tartó, érvényesen szavazók túlnyomó többsége adott esetben ugyanazt a választ adná a feltett kérdésre.

MH: – Milyen „hagyományai” vannak hazánkban ennek a gyakorlatnak?

L.Z.: – A Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek tendenciózusan érvénytelen szavazatok leadására szólítják fel az állampolgárokat, ezzel pedig nemcsak az Alaptörvényben deklarált érvényességi küszöb adta lehetőséggel élnek vissza, hanem antidemokratikus magatartást valósítanak meg.

Mind a 2016-os, kötelező betelepítésről szóló népszavazással, mind az április 3-án tartandó gyermekvédelmi népszavazással összefüggésben is az a morálisan elfogadhatatlan helyzet állt elő, hogy a nyílt társadalom eszmerendszerét valló NGO-k a hazai demokratikus folyamatok leépítéséért dolgozva, úgynevezett „aktív bojkottra” buzdítják a választókat. A kvótanépszavazásnál a Magyar Helsinki Bizottság élt ezzel az antidemokratikus eszközzel, a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán már hálózatszerűen, tíz civil szervezet javasolja ugyanezt.

MH: – Mára már pártok is csatlakoztak hozzájuk. Mi erről a véleménye?

L.Z.: – A pártok társadalmi rendeltetése, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, valamint hogy szervezeti kereteket nyújtsanak a politikai életben való állampolgári részvételhez. Ennek ellenére a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum is arra biztatja szimpatizánsait, hogy érvénytelen szavazatok leadásával vegyenek részt a népszavazáson.

A döntéshozatalok során megvalósított nem rendeltetésszerű joggyakorlást népszerűsítik, és annak választási kampányelemként történő megvalósítását társadalmilag hasznos tevékenységként próbálják beállítani. Ezzel azonban a baloldali pártok nemcsak az LMBTQ-propaganda mellett foglalnak állást, hanem a demokratikus folyamatokba vetett társadalmi bizalmat is rombolják, végső soron pedig zárójelbe tesznek egy olyan kiemelt társadalmi érdeket, mint a gyermekek erkölcsi védelme.

Forrás: Magyar Hírlap/ Kochan Krisztina. A teljes interjú itt olvasható.

(Címkép forrás: flickr.com)