„Európa civil ereje – az Európai Unió civiljei”. Ezzel a címmel hirdettek beszélgetést a Civil Akadémia előadás-sorozatában, s a mostani esemény különlegességgel is szolgált. A magyar előadók – Lóránt Károly közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja és ifj Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője – mellett külföldi vendég is csatlakozott a civilek szerepéről és lehetőségeiről gondolkodókhoz: Henri Malosse, a Vocal Europe tiszteletbeli elnöke, az Európa Unió Európai Szociális- és Gazdasági Bizottságának korábbi elnöke.

Az est bevezetéseként Csizmadia László a CÖF-CÖKA alapító elnöke köszöntötte a résztvevőket és jelezte, hogy az esemény egy 3 rendezvényből álló sorozat első állomása. A beszélgetések célja felvázolni, milyen utat érdemes és szükséges bejárni ahhoz, hogy ne a Soros-ngo-k, hanem a valódi civilek akarata diktáljon az Európai Unióban. A normalitás útján fontos esemény lesz a március 15.-re szervezett újabb Békemenet is, de a legfontosabb, hogy az április 3.-i választáson el lehessen söpörni a nemzetellenes, balliberális erőket.

csizmadia lászló cöf

Csizmadia László

Az Európai Bizottság arra szólította fel a tagállamok polgárait, hogy mondjanak véleményt Európa jelenéről és jövőjéről. Magyarország ezért több konferencián összegezte a civilek véleményét, ebben a munkában hazánk igen aktív, az 1. vagy 2. helyen állunk. Ugyanakkor szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a Bizottságot valóban érdekli, mit szeretnének az uniós polgárok, hiszen az eddigi, több, mint 50 polgári kezdeményezés sorsa az ellenkezőjét bizonyítja. Jó, ha 4-5 ügyet befogadtak és csak 1-2 esetben lett a kezdeményezésből határozat. Ám mindennek ellenére el kell mondanunk véleményünket, mert aki hallgat, azt biztosan nem hallják meg.

Csizmadia László kiemelte, hogy a lengyel-magyar kezdeményezésre megszületett nemzetközi civil szervezet, az EU-CET 3. kongresszusán már 14 uniós ország képviseltette magát és megalakulhatott a szervezet 5 tagú grémiuma. Magyar részről éppen Csizmadia László a tagja, főtitkára pedig ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője. Külön öröm, hogy már nem csak politikusok és magánszemélyek, de keresztény szakszervezetek is csatlakoztak az EU-CET-hez. A 3. konferencia záró nyilatkozat kiadásával fejeződött be, melyben a részt vevő 14 szervezet képviselői kijelentették: az EU-val együttműködve, de a mostani vezetés centralizáló törekvéseit elutasítva szeretnék szolgálni az európai polgárok érdekeit.

Ugyancsak a nyilatkozat része, hogy az EU-ban meg kell erősíteni a civil kezdeményezések szerepét, elvetni a lopakodó jogalkotás jelenlegi módszereit, meg kell védeni Európa határait, reális klímavédelmi és természetvédelmi rendszert kell kialakítani, melyben nagy szerepe van az atomenergiának. Végül Csizmadia László célként jelölte meg az európai zsidó-keresztény értékek védelmét és az LMBTQ-propagandával szemben gyermekeink, unokáink védelmét.

Háborús hangulat

Természetesen először a napi események kerültek szóba. Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban Henri Malosse annak a véleményének adott hangot, hogy a helyzet rendezésében nagy szerepe lehetne a civileknek, de az Uniónak is. A krími konfliktus idején is sikerült tárgyaló asztalhoz ültetni a feleket, meg is született a minszki megállapodás. Sajnos a betartásával már nem lehetünk elégedettek. Egyrészt véleménye szerint Oroszországnak nem szabadna támogatnia az ukrajnai orosz szakadárokat, másrészt az ukránoknak nem szabadna durván korlátozniuk a területükön élő kisebbségek – oroszok, magyarok, románok – jogait. Nem szabadna a háborús pánikkeltőkre hallgatni, mert mindig van békés út. A lényeg, hogy ne a geopolitika diktáljon, hanem az emberek érdekei. Ez a II. Világháború után sikerült, vagyis ma képes együttműködni a két nagy ellenség, Németország és Franciaország. Ugyanezt kell elérni az orosz-ukrán viszonyban is.

Henri_Malosse

Henri Malosse (fotó: euractiv.com)

Lóránt Károly arra mutatott rá, hogy a konfliktus élezése az USA érdeke. Azt szeretnék, ha nem lenne együttműködés Oroszország és az EU között. Mintha ma is élne a NATO „jelmondata”: Amerikát bent, Németországot kint, Oroszországot lent tartani. Európa nem hagyhatja, hogy az USA diktáljon.

ifj. Lomnici Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a nagy államférfiak, mint Adenauer, Schumann vagy éppen de Gaulle nem így képzelte az Uniót. Ők erős nemzetállamokban gondolkodtak, amelyek összefogva jelentős gazdasági erőt képviselnek, de megtartják nemzeti jellegüket. Most azt látjuk, hogy miközben például Kína és India rohamosan erősödik, Európa egyre gyengébb. Ennek oka a jelentős konfliktus az Unió vezetése és több tagállam között.

Választások előtt

Fontos hónapok előtt állunk, hiszen Magyarországon, de Franciaországban is választások következnek. Malosse úr úgy véli, hogy Franciaországban két erő küzdelme várható. Az egyik a Macron-féle globalista elképzelés, a másik a patrióta szemlélet. Két ellenjelölt is szóba jöhet, akik – az őket ért rágalmak ellenére – nem Unió-ellenesek, de mindketten hazaszeretők. Szükség is van erre, mert a francia nagyvárosok lassan élhetetlenné válnak, a muszlimok átveszik az irányítást, a radikális muzulmánok akarnak diktálni. „Mi pedig lassan elveszítjük francia identitásunkat. Másrészt az európai identitást is, mert a brüsszeli bürokraták akarják megmondani, hogy mit tegyünk és mit gondoljunk.” A francia választás tétje, hogy globalisták vagy patrióták vezetik majd az országot.

Lóránt Károly

Lóránt Károly szerint a magyar választás – ha ismét a polgári oldal győz – például szolgálhat Európa más országai számára is. A Közép-Kelet európai országokban még mindig erős a nemzeti érzés, ahhoz pedig, hogy ez így is maradjon, az Orbán Viktor vezette keresztény-konzervatív oldalnak kell győznie. Persze még nem lefutott a meccs, bármit mutassanak is a közvélemény-kutatások. A győzelemhez az is kell, hogy mindenki, aki a jelenlegi kormányt támogatja, el is menjen szavazni. Ne higgyük, hogy csak mi képviseljük a normalitást Európában. Egy EU-s kutatás azt mutatta, hogy az emberek 90 százaléka nemzetállamban gondolkodik és csak 10 százalék globalista.

ifj. Lomnici Zoltán meglepő kijelentést tett, szerinte Soros Györgynek igaza lett. Majd két évtizeddel ezelőtt már megírta, hogy eljárt az idő az államigazgatási rendszer és szervezetei felett, és lám, mit látunk? Az EU centralizálási törekvései nem ütköznek erős ellenállásba, tehát valóban gyenge az államigazgatás. És gyengék a vezetők is. Nálunk ilyen például Karácsony Gergely, de lehetne sorolni: Olaf Scholz szürke és erőtlen, Bidenről meg elmondható (ezt mondják Amerikában), hogy legnagyobb érdeme az, hogy még életben van. Ilyen vizesnyolcasokat kedvel Soros György, hozzájuk képest Macron kifejezetten erős.

Henri Malosse franciaként tiszteli az elnök hivatalát és személyét, de Macron finoman szólva sem a „nép embere”. Maga mondta el egy interjúban, hogy számára az volt a legnehezebb, hogy nem tudta, milyen a francia ember. Ő az, aki a szájában ezüstkanállal született, buborékban élt, csak a „felső körökkel” érintkezett. Európát sem ismeri, általában Afrikában és Amerikában utazgatott, de átlagemberekkel nem érintkezett. Számára az USA és Európa egyforma és csak globalistákkal áll kapcsolatban. Vagy nézzük Ursula von der Leyen-t. Elárulta, hogy számára mi a fontossági sorrend. Első, hogy Sorossal találkozzon, második, hogy a V6 tagjaival, harmadjára a Green Peace aktivistáival, a valódi civilek a századikok a sorban. Macron és Ursula egykutya. Olyan vezetőkre van szükségünk, mint Orbán Viktor.

Lóránt Károly ezt azzal egészítette ki, hogy bár az EP-ben kb. 260 dokumentáltan sorosista fizetett ügynök ül, de enélkül sem rózsás a helyzet. Az EU kultúrkommunista irányba tolódott el és ehhez le sem kell fizetni őket. A 68-as nemzedék fokozatosan elfoglalta az egyetemeket, kinevelték az újbolsevikok nemzedékét, akik aztán elfoglalták a bíróságokat, kormányzati szerveket, a kiüresedett szociáldemokrata pártokat és szakszervezeteket. Ha Soros nem finanszírozza őket, akkor is így tennének.

Henri Malosse állította, mi vagyunk többségben, de az EU-ban a neoliberálisok a hangosabbak. Az ngo-k napi szinten jelen vannak Brüsszelben és hangulatot keltenek. Azok, akik nem értenek egyet velük, hallgatnak, mert félnek. Az ellenvéleményt ma már megtorolják a brüsszeliták. Ezért nagyszerű kezdeményezés az EU-CET, mert a hangosan és erővel kimondott ellenvélemény bátorságot önthet a hallgatag többségbe, érezhetik, hogy nincsenek egyedül. Fontos tehát a valódi civil jelenlét Brüsszelben.

Forrás: wikipédia

ifj. Lomnici Zoltán

ifj. Lomnici Zoltán a jog területéről hozott példákat, jelezve, hogy nem kell Sorosnak felhívnia egy bírót ahhoz, hogy a neobolsevik ideológiának érvényt szerezzenek. A módszer sokkal kifinomultabb.. Ösztöndíj programokkal, érzékenyítő tanfolyamokkal alakítanak ki személyes és ideológiai kapcsolatokat, így az ngo-k áttételesen ugyan, de erős befolyást szereznek.

Van remény?

Henri Malosse szerint van. El kell érni a valódi civilek befolyásának erősödését, hangot kell adnunk véleményünknek akkor is, ha ezzel támadásokat zúdítunk magunkra. Ha a nemzeti elkötelezettség győz a magyar és a francia választáson, ez befolyásolhatja a következő uniós voksolást is. Másként az Európai Unió el fog veszni.

Lóránt Károly úgy vélte, a mai európai helyzet hasonlít a kínai kulturális forradalom idejére és az 50-es éveket idézi a használt retorika is. Ám ha a balliberális koncepcióval saját, patrióta koncepciót állítunk, még megváltoztatható az Unió.

Zárásként ifj. Lomnici Zoltán kifejtette: ne engedjük, hogy bélyegeket ragasszanak ránk, hogy xenofóbnak, homofóbnak, rasszistának mondjanak minket. Nekünk több mint 1000 éves a történelmünk, jogrendszerünk, kultúránk, ne más szolgáljon mintául számunkra, inkább ránk tekintsenek követendő példaként.