Össze kell kapcsolni az egyetemeket az iparral és a gazdasággal – véli Szászi István (a fenti képen), aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A szakértő úgy véli, a németországi gyakorlat is igazolja, hogy csak azok az egyetemek lettek sikeresek és elismertek, amelyek be tudtak kapcsolódni a gazdasági körforgásba.

A Bosch Kalifornia államban, Németországban és Magyarországon végez K+F tevékenységet az autonóm gépjárművek tekintetében. Magyarországon a Bosch csoporton belül több mint ezer ember foglalkozik csak az önvezető autók fejlesztésével. Ez a tény jól bizonyítja, hogy a magyar kollégáink tudása, innovációs ereje világszínvonalú.

-Minek köszönhető az előbb említett innovációs erő?

Magyarország szellemi tőkéje szinte határtalan. Minden korosztályban kiváló szakembereink vannak és ez a gyakorlatban is megjelenik. A Bosch budapesti fejlesztési központjában hetente három szabadalmat adunk be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. Büszkék lehetünk arra, hogy a Bosch csoport többek között Japánban és Németországban is a magyar innovációkat használja.

-A magyar szakemberek már inkább a hazai karriert választják a külföldi helyett?

A külföldi tapasztalat nagyon fontos, cégcsoporton belül is támogatjuk a kollégáinkat abban, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek külföldön, megismerjék az üzleti normákat és kultúrát más országokban is. 18 éve dolgozom a Boschnál, ebből legalább 8 éven keresztül külföldön töltöttem be pozíciókat. Kétségtelen, hogy külföldön magasabb a bérszint, de maga az élet is drágább, mint itthon. Magyarországon is el lehet érni a nyugati életszínvonalat, nem feltétlenül csak a fizetés mértéke számít. Ameddig mi a Boschnál biztosítjuk a Szilícium-völgyben megszokott munkakörülményeket és szakmaiságot, addig nem lehet baj a szakemberek kiáramlásával.

-Sok esetben az egyetemek hatják az innovációt. Külföldi viszonylatban mennyire versenyképes az a tudás, amit a magyar egyetemek adnak a hallgatóknak?

A Bosch előtt egyetemi kutató voltam a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) és az ott szerzett tudással álltam meg a helyemet a német és amerikai magán- és ipari szférában. Úgy gondolom erős és biztos tudást adnak a magyar egyetemek a fiataloknak.

-Miért váltott magánszektorba?

Az egyetemi oktatás mellett részt vettem magyar autóipari és amerikai repülőgépipari projektekben. Azt találtam inspirálónak az ipari kutatásokban, hogy nem álltak meg az elméleti kutatásoknál, hanem a valóságban is hasznosítják az eredményeket.

-A kormány és a szakértők érvelése szerint azért van szükség az egyetemek modellváltására, mert az közelebb hozza a tudományos közeget a piaci szereplőkhöz. Ezzel ön is egyetért?

Az iparnak együtt kell dolgoznia az egyetemekkel és ez fordítva is igaz. Németországban is azt tapasztaltam, hogy csak azok az egyetemek lettek igazán sikeresek és elismertek, amelyek szorosan kapcsolódtak az iparhoz és a gazdasághoz. Ahogy az imént említettem, nem szabad megállni a kutatási eredményeknél, értéket kell teremteni a piacon is és ehhez én is úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen a felsőoktatás modernizációja, szemléletváltásra van szükség. Az alapítványi forma Magyarországon még újnak számít, de ez Nyugat-Európában vagy az angolszász országokban már egy jól ismert modell.

A Makronóm/Mandiner teljes cikke itt olvasható

Szerző: Szakács Zsolt

Kép: Vajda János/MTI