Az esztergomi Studioló freskóit a firenzei quattrocento egyedülálló festőegyénisége, Botticelli alkothatta – mondta a Vasárnapnak Prokopp Mária művészettörténész, aki elárulta azt is, hogyan kerülhetett Botticelli a Magyar Királyságba.
– Sokan vannak, akik még nem hallottak Vitéz János esztergomi Studiolójáról és az ott talált szenzációs freskókról. Mik is ezek egész pontosan?
– Nem véletlen, hogy ez a fantasztikus alkotás nincs benne a köztudatban, hiszen a freskók egy elzárt, máig nem látogatható részén találhatók az esztergomi várban. Magát a dolgozószobát is csak az 1930-as években találták meg. Az akkor ásató régész úgy feltételezte, hogy a várhegy déli sarkán látható dombocska alatt Szent István palotájának romjai lehetnek. Az ásatás során kiderült, hogy nem Szent István, hanem annak III. Béla által megújított palotája rejtőzik a föld alatt. Ez az, melyet 1465-1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagyrésze összedőlt és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. A hódoltság alatt az esztergomi vár gyakran vált hadszíntérré. A studioló romjain is ágyúállást létesítettek.
Hihetetlen, de annak ellenére, hogy a freskó 340 évig volt a föld alatt, viszonylagos épségben megmaradt! Az évszázadok alatt teljesen összetömörödő föld ugyanis megvédte az épület belső oldalfalait, melynek egyikén a négy sarkalatos erény allegóriája látható.
Vitéz János Studiolójában fennmaradt négy Erény ábrázolása (Forrás: Wierdl Zsuzsanna/Prokopp Mária)
– Miért gondolják, hogy Botticelli alkotta a freskót?
– Tudjuk, hogy Vitéz Jánosnak élénk kapcsolatai voltak az itáliai városállamokkal és egyetemekkel. Arra nézve nincs levéltári forrásunk, hogy kitől is rendelte meg a falképek elkészítését, de a művészettörténet számára az írásos adatoknál sokkal fontosabb maga a művészi alkotás. Ez Esztergomban, nagy szerencsénkre éppen a készítés kezdeti, alapozási fázisában maradt meg, mert a felső réteg, amit főképpen al secco technikával festett a művész, az lepergett a török háborúk során. Ebből biztosan lehet következtetni a művész kilétére!
Az esztergomi freskó alárajzolása, az alakok megjelenítése, az arcok, mozdulatok, a ruházatuk és a színezésük is egyértelművé teszi, hogy a firenzei quattrocento egyedül álló festőegyénisége, Sandro Mariano, a ragadvány nevén Botticelli egyik legkorábbi munkája áll előttünk.
Studioló részlete Esztergomban (Forrás: Wikipedia.hu)
– Mennyire sikerült elfogadtatni kutatási eredményüket?
– A 2007. évi firenzei konferencia után 2017-ben Esztergomban rendeztünk nemzetközi konferenciát a reneszánsz kori Európa Studiolóiról. Itt, egy francia kutató, azt mondta, hogy ha a Studioló nem Botticelli, akkor a Vénusz születése sem lehet az. Az Uffizi képtár igazgatója 2016-ban egy teljes napot szentelt annak, hogy az állványon állva, közelről tanulmányozza a freskó részleteit. El volt bűvölve a csodától, a hihetetlenül magas színvonaltól. Elmondta, hogy mindezt tovább fogja vizsgálni, sajnos ma már azonban nem ő az igazgató. A kérdés csak akkor nyer biztos választ, ha a falképegyüttes megtisztítása befejezést nyer.
Ez ma elsősorban anyagiak kérdése.
A Magyar Nemzeti Múzeum új igazgatójától, L. Simon Lászlótól – aki az Esztergomi Vármúzeumnak is a felettese –, azt a választ kaptuk, hogy a restaurálás befejezésére lesz forrás, a 2017. évi konferencia előadásai pedig idén májusra kiadásra is kerülnek.
Forrás: vasarnap.hu
Tóth Gábor teljes interjúját itt olvashatják el.
Kiemelt kép: Tóth Gábor
