A 2010 előtti alattomos bércsökkentési politikájához térne vissza a baloldal, ha újból kormányra kerülne. Márki-Zay Péter minimálbér-ellenes kijelentései egyértelművé teszik, hogy a piaci érdekeknek rendelnék alá a munkavállalókat. – hozta reggel a Magyar Nemzet, ezt szemlézzük.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő arra figyelmeztetett: 2010 előtt a baloldali kormányzás alatt jelentősen csökkent a hazai keresetek értéke még akkor is, amikor a bruttó összeg némileg emelkedett. Ma kétszer annyit vásárolhat egy magyar család a keresetéből, mint 2010-ben, és közel másfél millió embert sikerült megvédeni a szegénységtől.
Nem foglalkozott a baloldal a munkavállalók számára komolyan vehető, valódi programmal. A közelmúltban Márki-Zay Péter a hat baloldali párt összefogásának pár perces programismertetőjében az előző kampányokban tett, keveseket érintő üres ígéreteit ismételte meg.
A baloldal ismét a minimálbérért foglalkoztatottak előtt próbálja elhúzni a mézesmadzagot az adójóváírás ígéretével. Ez ugyanakkor keveseknek jelentene valós jövedelemnövekedést, mivel a minimálbér összegéért hivatalosan a munkavállalók kevesebb mint öt százaléka dolgozik.
A minimálbér után járó adójóváírás ráadásul egyértelmű beismerése annak, hogy a jelenlegi családtámogatási rendszer felszámolására készül a baloldal. A gyermekesek adókedvezményének elvonásával több millió ember életszínvonala csökkenne, köztük sok minimálbéres is rosszabbul járna, hiszen jelenleg a nyugdíjjárulékból is érvényesíthető a gyermekkedvezmény, nemcsak a személyi jövedelemadóból, s a gyermekkedvezmény már most is jóval több, mint az általuk emlegetett adójóváírás.
Minden arra utal, hogy a baloldal továbbra sem a munkavállalók és a családok érdekeit tartaná szem előtt, hanem a külföldi gazdasági csoportok és a nemzetközi piaci szereplők érdekeit nézné, és Brüsszel kezébe adna számos, most nemzeti hatáskörben szabályozott területet, egyebek mellett az emberek megélhetését jelentő bérszabályozást.
Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban többször is elszólta magát. Beismerte, a piaci szereplők pártján áll, de bicskanyitogató véleményt fogalmazott meg az idősekről és a vidékiekről is, lenézve őket. A baloldal tehát vélhetően azért sem fáradozott komolyabb, a munkahelyek védelmét és a keresetek felzárkóztatását célzó programmal, mert nincsenek szándékában ezek a lépések.
Éppen ezért már most borítékolható, hogy amennyiben a baloldal nyerne április 3-án, úgy a következő években a magyarok keresete ismét jelentősen leszakadna a nyugat-európai bérektől, mélyülne a szegénység, és befagynának, sőt, csökkennének a keresetek. A nemzetközi üzleti körök pedig szabad kezet kapnának a bérek alacsonyan tartására a munkavállalók érdekeinek beáldozásával.
A baloldali kormányzással ellentétben az Orbán-kormányok alatt jelentősen nőttek a fizetések. A növekedés nemcsak a bruttó összegben volt látható, a felzárkózás érzékelhető, tapasztalható, köszönhetően annak, hogy a keresetek reálértéke is jelentős emelkedett. Igaz ez a minimálbér reálértékére is. Ez azt jelenti, hogy a bérfelzárkózás az inflációt meghaladó, a vásárlóerőt, így az életszínvonalat valóban növelő mértékű volt.
Forrás: magyarnemzet.hu
– Baloldali álhír tehát, hogy nálunk a legsúlyosabb a szegénység az egész Európai Unióban – hangsúlyozta a szakértő. Jelenleg a kilencedik legkisebb nálunk a szegények aránya. A valóság, hogy 2010-re öltött hatalmas méretet a szegénység, amikor a gyermeket nevelő háztartásokban élők több mint harmada, a nem gyermekes háztartásokban élőknek több mint a negyede volt érintett. A gyermeket nevelőknél 2020-ra az arány megfeleződött, 17,6 százalékra csökkent, a gyermekteleneknél pedig 18,6 százalékra. Hazánk 2019 óta már az unió azon országai közé tartozik, ahol nem jelent szegénységi kockázatot, a gyermekvállalás.
A magyarországi életszínvonal jelentős csökkenése azért is vehető biztosra, ha a baloldal kormányra kerülne, mert a 2010 előtti kormányzásuk idején csak erre volt példa.
Ha meg nem tetszik, majd a Feri ellátja a bajukat, amint az 2006-os tiltakozó plakát is mutatja!
Forrás és teljes cikk: magyarnemzet.hu/Nagy Kristóf
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
