Szekeres Attila István heraldikus szomorúnak tartja, hogy olyanok kötnek bele Székelyudvarhely címerébe, akiknek semmi közük hozzá. „Olyan ez, mintha valaki bemenne az utcáról, és azt mondaná az orvosnak, hogy ne a páciens lépét, hanem a máját vegye ki” – illusztrálta a helyzetet a Krónikának a szakértő annak kapcsán, hogy egy állatvédő szervezet feljelentése nyomán a bukaresti főügyészség eljárást indított a székely anyaváros jelképe ügyében.

Mint megírtuk, a legfőbb ügyészség vizsgálatot indított Székelyudvarhely tavaly elfogadott címere ügyében, mégpedig a szimbólumon megjelenő átszúrt medvefej miatt. A polgármesteri hivatalhoz eljuttatott átiratban megfogalmazott gyanú szerint „állatok ellen elkövetett kegyetlenség bűncselekményére bujt fel a behunyt szemű medvefejet átszúró ezüst színű penge”, mely a címerben látható. A sokakból megütközést kiváltó feljelentés és kivizsgálás kapcsán kikértük Szekeres Attila István heraldikus véleményét.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, hogy egy állatvédő egyesület tett feljelentést a nyomozó hatóságnál, ennek nyomán kérték be az udvarhelyi önkormányzattól a címer elfogadására vonatkozó iratokat, dokumentációt.

Kiemelte, ez egy úgynevezett in rem vizsgálat, azaz nincs megnevezve a gyanúsított – így tulajdonképpen mindenki gyanúsított, aki a címerelfogadásban bármilyen módon érintett, azaz attól elkezdve, aki kezdeményezte a jelkép elfogadását, a városi tanács tagjain, a polgármesteren, a megyei és az övezeti címervizsgáló bizottságon, az Országos Heraldikai Társaságon, a közigazgatási minisztériumon és az országos Törvényhozó Tanácson át egészen a kormányig és a miniszterelnökig, hiszen ők is aláírták a címer elfogadásáról szóló határozatot.

„Mondanám, hogy nevetséges a vád, de inkább szomorú, hogy egy címerbe olyanok kötnek bele, akiknek semmi közük hozzá. Olyan ez, mintha valaki bemenne az utcáról, és azt mondaná az orvosnak, hogy ne a páciens lépét, hanem a máját vegye ki. A címertan egy szakma, amit Romániában nagyon kevesen művelnek. Aki nem ért hozzá, az nem kéne, hogy beleszóljon” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi heraldikus.

Székelyudvarhely címerében megjelenik egy kardot tartó páncélos kar, amelyre medvefej, szív és korona van szúrva.

Szekeres Attila István ismertetése szerint ez ősi jelkép, bizonyíthatóan több mint fél évezredes, illetve az is bizonyítható, hogy Székelyudvarhely több mint háromszáz éve használja címereként, pecsétjeként. A tavaly elfogadott címert Mihály János tervezte az ősi címer alapján – tulajdonképpen ez az eredeti székelyudvarhelyi címer, módosítás nélkül.

A heraldikus kitért arra is, hogy több címerben is láthatunk hasonló szimbólumokat, megölt vagy elpusztult állatokat. Például Románia címerének második mezejében szerepel Moldva jelképe, amely egy levágott tulokfej, vagy például az alsó beékelésben, az ötödik mezőben Dobrudzsa címerében két delfin „szárazra vetetten”, ugyanis nincsenek vízben. Nyárádszereda tavaly elfogadott címerében – amelyet épp Szekeres Attila István tervezett a Bocskai-címer alapján – egy szemén átnyilazott oroszlán található. Vargyas település jelképében megjelenik a Daniel család címere egy átnyilazott nyakú hattyúval. A sort lehetne folytatni, sőt kiegészíteni akár azzal is, hogy bár ma használt címerekben nem jelenik meg, rengeteg olyan történelemi címer van, amelyekben kardra szúrt török vagy tatár fej látható.

A történelmet és a szimbólumokat hagyjuk békén, ne kössünk bele történelmi jelképekbe, bízzuk azokra, akik értenek hozzá!”

– összegezte a szakértő.

A címerek elemei kapcsán a heraldikus azt is elmagyarázta, hogy a régi címerleírásokban általában nem szerepelt, mi mit jelképez – így Székelyudvarhely esetében sem –, biztosra csak akkor lehet magyarázatot adni, amikor például egy adománylevélben részletesen leírták, hogy milyen címert adományozott az uralkodó, részletezve a jelképek jelentését. Utólagosan lehet magyarázni a címer szimbolikáját a hasonló példák alapján. „Az elmondható, hogy az átszúrt szív az önfeláldozás jelképe, ugyanúgy, mint Háromszék vagy Kovászna megye címerében is. Marosvásárhely (Székelyvásárhely) 1616-ban bővített és mai címerében is ott látható a karddal átszúrt medvefej. A medvefej a bátorság jelképe akár átszúrva, akár nem” – részletezte a heraldikus.

Szekeres Attila István azt is elmondta, hogy az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület román és magyar nyelvű közleményt tervez kibocsátani a Székelyudvarhely címere kapcsán indult eljárás ügyében, a tisztánlátás érdekében.

Forrás: kronikaonline.hu

Fotó: szekelyhon.ro