A birodalmi befolyásolási kísérletek ma is ugyanúgy jelen vannak a politikában, mint évszázadokkal ezelőtt – mondja Hegedűs Zoltán történész, publicista, a Kommentár folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, akivel az M5-ön futó Kommentár Klub legújabb adásához kapcsolódóan a V4 múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgetett a Mandiner. Ebből szemlézünk.

Hegedűs szerint A V4 szövetség megadja az esélyét annak, hogy a nyugatiakkal egyenrangú partnerként kezeljenek bennünket az Unióban.

Hatvanötmilliós összlakosságukkal – ami az Unió lakosságának 15%-a – és egyre robosztusabb gazdaságukkal a V4 országok Európa gazdasági motorjává válhatnak – persze ez nagyban függ az együttműködéstől.

A V4 nem egy mítosz, és nem is csak egy kulturális egység. Bár vannak közös kulturális mintázataink, de ezek a népek azért eléggé különbözőek. Mégis azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt.

A saját döntés jogáért való küzdelem, ha úgy tetszik, a szabadságküzdelem, mindannyiunkat összeköt.

A birodalmi befolyásolási és beavatkozási kísérletek gyakorlatilag az önálló közép-európai államok létrejötte óta jelen vannak. A V4 előképe, az 1335-ös Visegrádi királytalálkozó pont azért került megszervezésre, hogy egy gazdasági-politikai szövetség jöjjön létre, amelynek tagjai kölcsönösen segítik egymást a birodalmi törekvések ellenében.

1526-ban Mohácsnál nemcsak a „nemzeti nagylétünket” temettük el, hanem a szuverenitásunkat is elvesztettük. Néhány évtizedre rá ugyanerre a sorsra jutott a Cseh Királyság is. A Fehérhegyi csata eredményeként Csehország és Morvaország az osztrák örökös tartományok része lett, majd a XVIII. század végén a Lengyel Királyságot a környező birodalmak egyszerűen felosztották egymás közt.

Az első világháború utáni békékben bár ezek az országok névleg visszanyerték a függetlenségüket, de a nagyhatalmak a kisantant létrehozásával gondoskodtak róla, hogy még az esélye se merüljön fel egy közép-európai összefogásnak. Ennek eredményei újabb megszállások lettek.

A tényleges függetlenségét Közép-Európa 1990 után nyerte vissza. Így az sem véletlen, hogy rögtön egy évre rá, 1991-ben újjáalakult a Visegrádi Együttműködés.

A történelmi, kulturális hasonlóságok, valamint a geopolitikai helyzet miatt nem véletlen, hogy a V4 ezekből az országokból jött létre. Ezek az országok Közép-Európa magországai. Ha jól működik ez az együttműködés, akkor mások is gravitálni fognak a V4-hez és keresni fogják a vele való együttműködést.

V4+ együttműködések jöhetnek létre, mondjuk, a Balti országok irányában; ezek megszervezése – a geopolitikai helyzet miatt – nyilvánvalóan elsősorban a lengyelek feladata lehet, de ugyanígy létrejöhet egy szorosabb balkáni együttműködés is, amelyben a kezdeményező szerepet Magyarország vállalhatja. Ennek már vannak is kontúrjai.

Ahogy Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fogalmazott: „sikerült feltörni a trianoni ördöglakatot”.

Például Szerbiával és Szlovéniával rég nem látott jó kapcsolatokat ápol Magyarország.

A Kommentár Klub adása megtekinthető itt:

Forrás: mandiner.hu