A támadók a megjelent karikatúrákért, Allah nevében Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva tucatnyi embert (köztük két rendőrt) megöltek és még két tucatnyit megsebesítettek.
A támadásban tizenketten életüket vesztették és tizenegyen megsebesültek.
A támadók kétnapi rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly csütörtök reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. Január 9-én, pénteken délután a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.
A halálos áldozatok száma összesen 20 (köztük a három támadó), a sebesültek száma 21 volt, közülük több súlyos sérült. Ezzel – a 2015. november 13-án éjjel történt összehangolt támadássorozat után – ez volt Franciaország második legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye 1961. június 18. óta, amikor 28-an hunytak el egy vonaton történt robbantás következtében.
2015: az első vérontás
A lap szerkesztősége elleni agresszív támadások sorából kiemelkedik a hét évvel ezelőtti, a lap párizsi szerkesztősége ellen intézett terrorakció. A 2015-ös párizsi terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen 2015. január 7-én történt, amikor két iszlamista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét.
A Charlie Hebdo korábban többször kiváltotta a muzulmánok felháborodását (Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg)
A lap ellen szélsőséges iszlamisták rendszeresen indítottak támadásokat
A támadás után az újságot a francia kulturális miniszter, Fleur Pellerin egymillió euróval támogatta – ugyanis a Charlie Hebdo a korábban kiadott hatvanezer példánynak csak körülbelül a felét tudta eladni, így már csődközeli helyzetben volt.
A merénylet után egy héttel a lap ötmillió példányban, 16 nyelven jelent meg, címlapján Mohamed prófétát ábrázolva, amint egy „Je suis Charlie” (Charlie vagyok) feliratú táblát tart. Ennek a lapszámnak minden példánya elkelt, amiből körülbelül 8 millió eurós bevétele keletkezett a lapnak, amely a támadás előtt, novemberben még az alkalmazottait sem tudta kifizetni.
2015 februárjában a Charlie Hebdo előfizetőinek száma meghaladta a kétszázezret, míg a terrortámadás előtt tízezren fizettek elő a lapra.
A lap ellen szélsőséges iszlamisták rendszeresen indítottak támadásokat. 2011 novemberében gyújtogatás károsította az újság székházát. 2020. szeptember 25-én egy iszlamista fiatalember a lap szerkesztősége közelében, egy hentesbárddal hajtott végre támadást a lap munkatársainak vélt személyekkel szemben.
A lap által gerjesztett, gyakran hisztérikus reakciók egyike volt, amikor Párizs közelében egy csecsen fiatalember lefejezett egy tanárt, Samuel Patyt. A nyílt utcán elkövetett bosszút a tanár elleni gyűlölethadjárat előzte meg, amit azért indítottak ellene diákjainak szülei, mert az egyik óráján bemutatta a Charlie Hebdo néhány karikatúráját.
Újabb provokatív lapszámmal jelentkezett a Charlie Hebdo
A Charlie Hebdo elleni 2015-ös támadások nyomán a terrorcselekményre Európában sokan személyes Facebook-oldalukon a „Je suis Charlie” felirattal és a profil francia nemzeti színekbe borításával reagáltak. A hetilap most egy újabb provokációval készül a terrortámadás hetedik évfordulójára.
A legfrissebb címlapon, mely a lap elleni terrortámadás hetedik évfordulójához közel, január 5-én adtak ki, egy arab férfi látható dominafelszerelésben egy meztelen, négykézláb álló európai emberpár hátán, ahogy ostorozza őket, miközben az európaiak üdvözült mosollyal nézik a Korán példányait.
A Charlie Hebdo alapításától kezdve a sajtószabadság ádáz védelmezőjeként lép fel; a lap politikai álláspontját tekintve pedig
egy antimilitarista és antiklerikális, baloldali újságról beszélhetünk, egy olyan társadalomban, melyet a mai napig fémjeleznek 1968 májusának eszméi.
Az 1969-ben indult Hara-Kiri Hebdo (Heti harakiri) néven futó karikatúramagazint 1970-ben, egy olyan lapszám után, mely Charles de Gaulle francia elnök halálán gúnyolódott, terjesztési tilalommal sújtották a kiskorúakat védő törvényre hivatkozva a lap pornográf tartalmú rajzai miatt.
A Charlie Hebdo szatirikus magazin karikatúráját vetítik egy ház falára az öt nappal korábban megölt Samuel Paty történelemtanár emlékére Montpellierben 2020. október 21-én (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
A gyakorlatilag betiltott lap két alapítója, Georges Bernier – művésznevén „professeur Choron” és François Cavanna új néven indított lapot, melyet ezúttal Charlie Hebdo (Heti Charlie) címen adtak ki. A lap új címe többek között Charle de Gaulle-ra is utalt. A lap 1981-től megfelelő olvasottság hiányában szünetelt, 1992-től újraindították.
A valláskritikus és baloldali hangvételű lap publikációinak célkeresztjében gyakran a „szélsőjobboldal”-ként aposztrofált konzervatív pártok és személyek, a kereszténység, a zsidó vallás, az iszlám, illetve a francia politikai és kulturális élet áll.
Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Charlie Hebdo Facebook
