Az egészséges életmód népszerűsítéséért, sportolóként elért kimagasló eredményeiért, karitatív tevékenységeiért, továbbá a nemzeti gondolat és hagyományok megőrzéséért végzett szolgálatáért vehette át a Polgári Magyarországért Díjat Schmittné Makray Katalin pénteken Budapesten.

A Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) ünnepségén az olimpiai ezüstérmes tornászt, Schmitt Pál korábbi államfő feleségét méltatva Kövér László házelnök, a PMA kurátora úgy fogalmazott: „különösen értékes szolgálatért mondhatunk köszönetet”, azért az erőfeszítésért, amellyel Schmittné Makray Katalin az ország, a nemzet és a polgári közösség életéhez hozzájárult. „Köszönetet mondunk azért, hogy egy életen át erősítette a magyar lélek végvárait” – tette hozzá.

A díjazott életútjának főbb állomásait sorolva felidézte: Schmittné Makray Katalint születése történelmi időkre esett, édesapja a második világháborúban orosz fogságba került, nagyapját kitelepítették a Hortobágyra, 1956. október 23-án a Bródy Sándor utcai társbérletbe „szaladt haza, amikor a rádiónál tragédiába fordultak az események”.

Kövér László kiemelte: korán kitűnt a sportban való tehetsége és az is korán megmutatkozott, hogy bajnoktípus. Schmittné Makray Katalin nyolcszoros magyar bajnok, Universiade-győztes egyéniben és csapatban, és egy ország hőse lett az 1964-es tokiói olimpián szerzett ezüstéremmel; mindenki emlékszik rá és három gyermekére a TV-tornából – sorolta Kövér László, aki a díjazott edzői munkásságát, valamint az aerobik magyarországi meghonosításáért tett erőfeszítéseit is méltatta.

A házelnök kitért arra is, hogy Schmittné Makray Katalin támogatta férje köztársasági elnöki, valamint MOB-elnöki munkásságát és „barátokat szerzett Magyarországnak”.

Kövér László úgy fogalmazott: „Katalin asszony soha nem volt amerikai stílusú first lady, ő egy magyar nagyasszony volt és maradt, a legszebb női erények megtestesítője, aki az áldozatvállalásban, önzetlenségben, szeretetben és megértésben lelte meg az önmegvalósítás kulcsát”. A kötelező reprezentáción túl elkötelezetten és hatalmas munkabírással állt a jó ügyek mellé – mondta a politikus, részletesen ismertetve a díjazott szerteágazó karitatív tevékenységét.

Schmittné Makray Katalin a díjat megköszönve a többi közt az Isten, haza, család hármasságában megjelenő polgári értékrend és neveltetés továbbadásának fontosságát hangsúlyozta a következő generációk számára. „Ha a haza hív, menni kell és tenni kell” – mondta, hozzátéve: „mindannyian érezzük, hogy nagyon nehéz időket élünk, ilyenkor még nagyobb szükség van a polgári összefogásra”. Beszédében megemlékezett a Polgári Magyarországért Díj első kitüntetettjéről, az október 22-én elhunyt Mádl Dalmáról is.

Az ünnepségen a polgári Magyarország szempontjából a következő három-négy hónap eseményeit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az elismerést odaítélő Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának tagja elemezte.

Két pogány közt egy hazáért – jellemezte a helyzetet, mondván, az Európai Unió korábban nem tapasztalt módon durva kettős mércét alkalmaz, az ellenzék pedig nem csupán a kormányt akarja leváltani, hanem „mindent, ami az elmúlt 30 évben alkotmányos keretek között Magyarországon létrejött”.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az elmúlt 12 év eredményeként a nemzet és az ország jobb állapotban van, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor, „a polgári Magyarország felépítéséhez szükséges alapok állnak, talán már a falak is állnak, és biztosak lehetünk abban, hogy ha ez a küzdelem sikeres lesz, akkor a következő négy év elegendő lesz a ház elkészültéhez”.

„Nehéz három-négy hónap áll előttünk, de egészen biztos vagyok” benne, hogy „soha ilyen jó kilátásaink” nem voltak arra, hogy Magyarország elmúlt bő évtizedét, amely a legjobb volt Magyarország elmúlt évszázadában, „folytathassuk”, és a polgári Magyarország tovább erősödjön – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: 2020-ban elfoglalhatták székházukat, amely azóta valóban az otthonuk, a polgári közösség lényeges találkozóhelye lett.

Hozzátette: a járvány ellenére személyesen is megkezdődhetett a munka brüsszeli képviseletükön, Magyarországon is több rendezvényt tartottak, emellett vidéki programkörutat szerveztek, valamint folytatódtak oktatási és ösztöndíjprogramjaik. Felidézte azt is: huszadik alkalommal szervezték meg a kötcsei találkozót, amelynek fő előadója és védnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt.

MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán