Nem is lehet kétségünk, amit Brüsszelben művelnek, az nem csupán aljas, de természetellenes is. Tehát aberrált.

Szép lassan (vagy nem is olyan lassan) változtak elmebetegek közösségévé az Európai Unió intézményei, szervezetei. Kezdetben ez még nem volt annyira nyilvánvaló, bár intő jel lehetett volna, hogy az undorító pedofilt, Kohn-Benditet nem rugdosták ki az Európai Parlamentből. Nem azért kellett volna, mert vérgőzös bolsevik módjára gyalázta, fenyegette Magyarországot, habár ezért is. De leginkább azért, mert nyiltan beismerte, hogy ő bizony óvodás gyermekek kezébe adta…de ez csak keveseket zavart, ellenben sokakat a magyar határkerítés.

No igen, a kerítés. Nem számít, hogy a schengeni egyezmény kötelezi a tagországokat az Unió külső határainak védelmére, a területére jogosulatlanul bejutni akarók kiszűrésére, ha ennek a kötelezettségnek egy konzervatív kormány eleget tesz, azt karóba akarják húzni. Emberi jogként tüntetik fel azt, ami soha nem volt emberi jog, vagyis azt, hogy ki-ki szabadon eldönthesse, hol törhet be Európába. Amit ugye a megcélzott országnak tudomásul kellene vennie, akár tetszik, akár nem.

Meg azt is, hogy a kedves migránsok egy része (ám mert irataik és előéletük sincs, nem tudni, melyik része) vidáman erőszakol, robbantgat, kamionnal tipor halálra ártatlan embereket, vagdos le fejeket, metsz el torkokat. De ezek ám nem illegális bevándorlók és nem terroristák, á, dehogy!  „Más kultúrkörből érkezettek”, legrosszabb esetben „mentális gondokkal küzdők”. No-go zónák pedig nincsenek, csak olyan lakóövezetek, ahová már a rendőrök sem mernek bemenni.

A következő lépés az idiotizmus útján (de inkább a pökhendi gyarmattartói mentalitás újabb megnyilvánulása) a minden ízében hazug Sargentini-jelentés elfogadása volt. Már maga a szavazás is aljas módon történt, úgy kezelve a tartózkodókat, mintha ott sem lettek volna, amihez az úgynevezett Európai Bíróság alázatosan asszisztált, jogszerűnek minősítve a joggyalázást…

Majd következett egy olyan mozgalom istenítése, amelyet minden épelméjű ember rasszistának és neo-nácinak kell lásson: a BLM. A fajgyűlölet új, fordított változata, csak most nem a feketék, hanem a fehér emberek kerültek a kiírtandók listájára. Ennek jegyében fosztogatnak, gyújtogatnak és gyilkolnak is, amire az Unió reakciója – az elismerés és támogatás. Mert ugye, a BLM-ben a feketék, az elnyomott kisebbség (jó régen nem elnyomottak, még elnökké is választottak egy színes bőrű embert) harcol a jogaiért, hát támogatni kell. Ellenben az európai őshonos kisebbség ügyében mossák kezeiket, ahhoz nincs köze az Unió vezetésének…

Aztán végleg elszabadult az elmebaj. A férfiak szülhetnek, a házasság egy nagy gruppenszex intézmény is lehet, a gyermekeket joguk van megrontani már óvodás korban a fenekükbe pávatollat dugó, női ruhába öltöző szakállas néniknek, a gyermekek védelme inkvizíciós eszközökkel is üldözendő, ellenben szabad a pálya a pedofilok, de lassan a nekrofilok előtt is. Mi baj van azzal, ha kis gyerekekkel szexel valaki? Ha a gyerek beleegyezett…és persze beleegyezett, mert nem tiltakozik. Apró szépséghiba, hogy fogalma sem lehet róla, mi az a szexuális együttlét, de kit zavarnak az ilyen nüanszok?

És kit zavar, ha jogilag bárki bármi lehet? Mondjuk akár meztelencsiga is. Vagy, ha egy gyereknek akár 3-4 anyja vagy apja is lehet, még akkor is, ha az anyák részben férfiak, vagy az apák részben nők. Miért lenne baj, ha egy férfi a női mosdóba vágyik és elvárja, hogy Lortettának szólítsák?

Ami az uniós elmebetegek szerint baj, az a többség akaratának megnyilvánulása. Nem csak a nemiség kérdésében, de bármi másban is. Nehogy az aberrált törpe kisebbség, vagy a hódítóként viselkedő migránsok érzékenységét bántódás érje. Lefordítva a hétköznapok nyelvére:

Ha egy queer meg akarja rontani gyermekeinket, ahhoz joga van, a szülőknek ellenben nincs joguk ezt megakadályozni. Az utóbbiak érzékenysége nem számít.

Ha egy homo-, vagy ki tudja, milyen szexuális társaság pride-ot akar, ahhoz joga van, de aki ezt ellenzi, az jogsértő. Ő nem lehet érzékeny.

Szabad a vélemény nyilvánítás, kivéve, ha az a vélemény nem tetszik a brüsszeli idiótáknak. Az ellenvéleményhez való jog felszámoltatott.

Ha egy kiskorú meg akarja változtatni születési nemét, ahhoz joga van (még akkor is, ha csak 4 éves az illető), de a szülőknek nincs joguk erről még csak tudni sem. A szülői érzékenység és jog eltöröltetett.

Ha valaki az abortuszt népszerűsíti, ahhoz joga van, ha ellenzi, ahhoz már nincs. Az élethez való jog a magzat számára nem létezik.

Ha egy muszlim megrongálja a keresztény jelképeket és a keresztények üldözésére buzdít, megteheti, mert neki ez a véleménye. Ha ellenben egy keresztény a Bibliából idéz, azt letartóztathatják, börtönbe zárhatják, mert ugye izgat. A hívő keresztények érzékenysége mellékes.

Meddig még? Meddig tűri a normális többség az aberrált idióták tombolását? Mikor harsan fel sok milliárd torokból az „eddig és ne tovább!”?

Mert a tények akkor is tények maradnak, ha lehazudják őket. Tény, hogy egy férfi soha nem szülhet, aki pedig szül, az mindenképpen nő. Tény, hogy a homoszexualitás zsákutca, két azonos nemű egyed természetes módon nem hozhat létre utódokat. Tény, hogy csak férfi és nő létezik, harmadik vagy századik nem sosem volt és sosem lesz. Tény, hogy a bevándorlás nem emberi jog, erőszakos formája még kevésbé az. Tény, hogy a gyermekek szexuális neveléséről csakis a szülők jogosultak – és kötelesek! – gondoskodni, ahhoz senki másnak nincs köze.

És tény, hogy ezeket a tényeket csak elmebetegek és aberráltak vitatják. Mint az Európai Parlament rasszista, neo-náci, neo-bolsevik gazemberei, valamint egy agymosott része a társadalmaknak. Ám attól, hogy akadnak, akik a természetellenest kiáltják ki természetesnek, az még természetellenes marad. És hirdetőik idióták maradnak, még ha jogszabályt alkotnak is az ellenkezőjéről.

Hölgyeim és uraim (csak azért is!), ideje felébredni, és mielőbb üvölteni: nem hagyjuk, hogy belőlünk is idiótákat faragjatok! Vagytok ti már elegen, sőt többen, mint kellene.

(Címkép: Alain Rolland)