A magát konzervatívnak mondó Márki-Zay Péter az ELTE jogszociológusát, Fleck Zoltánt kérte fel a „közjogi átmenet” rendezésére, aki a 444-nek előállt a nagy ötlettel: szerinte„ április törvényekkel” párhuzamos intézményeket kell létrehozni, ezt pedig a választás előtt a polgárokkal is közölni kell, mert akkor nem lesz jogszerűtlen.

Interjút adott a 444.hu-nak Fleck Zoltán, akit nemrég Márki-Zay Péter kért fel egy olyan testület vezetésére, amelynek feladata a „közjogi átmenet” rendezése lenne.

Fleck, az utolsó mohikán

Úgy tűnik, a magát jobboldalinak mondó hódmezővásárhelyi polgármesternek már csak az ELTE  jogász-szociológus tanára maradt ennek a feladatnak az elvégzésére, ugyanis az elmúlt hónapokban gyakorlatilag mindenki kihátrált az alkotmányos berendezkedés feles többséggel történő megváltoztatásának terve mögül: a miniszterelnöki-jelölti vitán Karácsony Gergely határolta el magát az ötlettől, Schiffer András és Hack Péter is ellene foglalt állást, de felszólalt legutóbb például Magyar György is, aki november elején nevezte „politikai dumának” a feles alkotmányozást.

Mindez azért is érdekes, mert januári cikkünkben még a sztárügyvéd is szerepel, mint az Alaptörvény megkerülését propagáló ellenzéki személy.

A sort egyébként még tavaly ősszel Fleck kezdte, amikor kijelentette: „Nagy valószínűséggel egy 22-es ellenzéki győzelem után ideiglenesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”.

Ezután jött Gyurcsány, Magyar, majd tavasszal a volt alkotmánybíró, Vörös Imre. Elképzelése szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket.

Vagyis az Országgyűlés „alkotmánybíráskodást végezne”, és nem törvényeket alkotna, hanem határozatokat hozna, ami nincs kétharmadhoz kötve.

Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy megjósoljuk, mihez vezetne mindez: az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezné a döntést, mire valószínűleg elküldenék a rendőrséget az Ab tagjainak letartóztatására. Ki mellé állnának az erőszakszervezetek? A polgárháborús helyzet elkerülhetetlenné válna, ahogy azt Hack Péter vagy Schiffer András is levezette.

Nem csoda, hogy kevés nagy tekintélynek örvendő jogász állt oda az ötlet mögé: Fleck szavai szerint egy volt miniszter és volt alkotmánybíró van a 8-9 fős testületben, és hogy „nem nehéz kitalálni, ők kik”.

A forgatókönyv

De mi is Fleckék legújabb ötlete? A jogász az interjúban már nem új alkotmány megírásáról beszél, hanem „az átmenet alkotmányosságának a megtervezéséről”.

„Meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek” – magyarázza Fleck.

„Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést.

Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó »áprilisi törvények«.

És ezután kell majd meghatározni, hogy milyen út vezessen egy új alkotmányhoz, és az nagyjából milyen legyen” – tette hozzá.

Mindez azért is nevetséges, mert az Országgyűlés alakuló ülésére a köztársasági elnök döntése alapján a választásokat követő harmincadik nap körül kerül sor, ha tehát ha a választások április közepén lesznek – mint az elmúlt időszakban – akkor az alakuló ülés is átcsúszhat májusra.

Párhuzamos intézmények

A kérdésre, hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Szerinte, ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. Az ellenzéki összefogásnak pedig mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól. Szerinte tehát ha a kampányban elmondja az ellenzék, mire készül, akkor meg lesz a kellő felhatalmazása kétharmad híján is az alkotmányos rendszer teljes átalakítására és a polgárháborús közeli helyzet kialakítására.

A jogász a tervezett módosításokról szólva megemlítette, hogy

például csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehessen az alkotmányt megváltoztatni.

Vagy hogy megváltoztathatatlansági klauzula kerüljön bele. Esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehessen csak módosítani. De – mondta Fleck – mindenképp stabilizálni kell az alkotmányt, hogy „ne történjen meg még egyszer az, ami 2011-ben, hogy sima kétharmaddal egyoldalúan meg lehetett változtatni”.

mandiner.hu