Hungarikum lett az ősi pásztorság ezer éves jelképe a karikás ostor. Szőke Péter népi iparművész mívesen faragott, hagyományos módon elkészített ostorai az egész világot bejárták. Ő volt az aki, halottaiból támasztotta fel ezt a népművészeti alkotást – számolt be az M1.
A karikás ostor egy gyűjtőfogalom. Ebbe tartozik a kis-sárréti, a bihari kötésű vagy hortobágyi kötésű karikás ostor – mondta az M1-nek Puju János, a Békés Megyei Értéktár Bizottság tagja.
„A pásztorok egykori használati tárgyával bekerültünk a magyar hungarikumok sorába és erre mérhetetlenül büszkék vagyunk” – tette hozzá.
Elmondta, hogy az ostor a pusztáról szinte eltűnt és szorgos és kitartó munka révén vált ismét elérhetővé.
„Nagyon komoly néprajzi értéke van, hogy a karikás ostor használati tárgyból nemzeti értékké vált” – fűzte hozzá.
Szőke Péter első ostorát Szabó Gábor hortobágyi csikósnál készítette még 1999-ben, míg egyszer egy 1920-30-as évekből származó karikás ostor egy régiség kereskedőtől hozzá került.
„Ekkor felfedeztem fel, hogy ez egy békés megyei érték” – vallott.
Az ostorfajták között is van különbség. Amíg a Hortobágyon negyvennyolc – úgynevezett – pillangót kötöznek fel az ostor nyelére, a Kis-sárrét pásztorai 150–260 pillangót is felkötöttek.
„A karikás ostor a pásztorok jelképe volt. A pásztorok mindig maguknál tartottak, vállukon hordták, nem rakták táskába, se a földre” – mondta az iparművész, aki minden nyáron karikásostor-készítő tábort is tart, ahol megtanulhatók az ostorkészítés fortélyai.
Forrás: hirado.hu
Fotó: UJVÁRI SÁNDOR / MTI
