A Szent Márton napi búcsú keretében szentelték újra vasárnap a moldvai Nagypatakon (Valea Mare) a magyar állam támogatásával restaurált római katolikus műemléktemplomot.

A legrégebbi moldvai római katolikus fatemplomként nyilvántartott műemlék újraszentelésén Iosif Paulet jászvásári püspök köszönetet mondott a Magyarország képviseletében jelen levő Zákonyi Botond bukaresti nagykövetnek a műemlék megmentéséért.

Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke az esemény után az MTI-nek elmondta: ez az első alkalom, amikor magyarországi támogatással műemléket újítanak fel Moldvában, egy csángók által lakott településen. Hozzátette: a parányi fatemplom újraszentelésén mintegy 25 pap és sok száz hívő vett részt. Úgy értékelte: a felújítás és az avatás hozzájárult a magyar érzelmű csángók moldvai elismertségének növeléséhez.

A felújítás során megerősítették a templom alapját, kicserélték a korhadt gerendákat, szarufákat és más fa elemeket, és újrafödték tölgyfazsindellyel az épületet. Az MCSMSZ által koordinált műemlék-felújítást 75 ezer euróval támogatta a magyar külügyminisztérium.

Zákonyi Botond nagykövet az MTI-nek elmondta: az egyházi liturgia román nyelven zajlott de Pogár László MCSMSZ-elnök és ő maga is mondott pár mondatot magyarul is. Hozzátette: ez a legkeletebbi Szent Mártonnak szentelt katolikus templom, és a korai kereszténység idején Savarián, a mai Szombathelyen született Szent Mártonra egy kicsit magyar szentként is szokás tekinteni, noha jóval a honfoglalás előtt élt.

Szent Márton fatemplom Forrófalva templomfelújítás

Iosif Paulet jászvásári római katolikus érsek szentmisét celebrál a szenteléssel egybekötött szabadtéri búcsús szertartáson az 1435-ben épült, 2021-ben a magyar állam 75000 eurós támogatásával felújított Szent Márton fatemplom elõtt a Bákó megyei csángó település, Forrófalva temetõjében 2021. november 14-én.
MTI/Kátai Edit

A Nagypatak és Forrófalva (Faraoani) közös temetőjében álló parányi fatemplomban csak kivételes alkalmakkor tartanak szertartásokat. Mindkét településen nagyobb templomok épültek.

Petru-Iulian Bucur muzeológus tanulmánya szerint Forrófalván 1420-ban husziták telepedtek le. A települést 1435-ben említik először, és a helyi hagyomány szerint ekkor épült a kis fatemplom is, melynek első írásos említése 1605-ből való. Az idők során a kis templomot többször újraépítették. A templom nyugati ajtaját a muzeológus feltételezése szerint az 1745 és 1762 közötti javításkor alakították ki. Az ajtón ma is elolvasható a “Bálint Márton csinálta” fába vésett felirat.

MTI

Fotók: MTI/Kátai Edit