Egyedülálló rajzfilmsorozat készül a magyarországi szentek életéről, lelki vívódásaikról. A nagyszabású munka készítője Békési Sándor református teológus, rajzfilmrendező. A vasarnap.hu vele készített beszélgetést, melyből néhány részletet mi is közzé teszünk.

Békési Sándor: – Úgy szoktam mondani, hogy a rajzfilmkészítés a szakmám, a teológia pedig a hivatásom. Hosszú idő után nagy meglepetésemre a magyar középkori szentek életét bemutató animációs filmsorozatra kaptam felkérést a Kecskemétfilmet vezető Mikulás Ferenc producertől. Igen hálás vagyok az ő különleges bátorságáért, hiszen ennyi animációmentes évtizedem után még megbízott bennem, és beleegyezett abba, hogy a filmsorozatot magam írjam, tervezzem és rendezzem.

– Mesélne egy kicsit a Magyar szentek vallomásairól, milyen sorozat is lesz ez?

– A tervek szerint a Magyar szentek vallomásai címet viselő 13 részes rajzfilmsorozat. Csupán 9 perces epizódokból áll majd, de arra épp elég hosszúságú, hogy a mindig aktuális főszereplő közvetlenül a halála előtt elmondott imádságában megfogalmazza mindazt a lelki küzdelmet, amelyet kísértések és próbatételek között kellett megvívnia életpályája során. Ez az életrajzsorozat nem egy történeti tablónak készül a középkor világának színes bemutatásával, hanem épp ellenkezőleg: a főszereplő szívébe próbálunk behatolni és komoly vallásos tusakodását képileg megfogalmazni, s ezzel együtt a felszín helyett a keresztény hit lényegéről szeretnénk őszintén beszélni. Ennek érdekében a film képi világa leegyszerűsödik fekete vonalakkal rajzolt grafikává, arany és fekete foltokat hordozó elemekkel. Néhol csak a vér és a szív vörös színével, hogy az elhangzó imádság szövegének jelentőségét ne nyomja el a látvány.

A színes fények játéka a mennyei világnak van fenntartva, mintegy ellentételezve a fekete-fehér földit a mennyei ragyogásával. Ami pedig az elhangzó szöveget illeti, az epizódokban mindig két személy szólal meg. Az imádságát elmondó szent és egy láthatatlan angyali hang, aki az élettörténethez kapcsolódó bibliai idézeteket közvetíti archaikus székely tájszólásban.

– Mennyire lehetséges egy középkori ember belső vívódását hitelesen megalkotni, milyen forrásokhoz, tapasztalatokhoz tudott nyúlni?

– Éljen akár a középkorban, az ókorban vagy ma, az Istenben hívő ember belső harcát minden időre érvényesen a Szentírás jeleníti meg, illetve adja a példát, legyenek azok a próféták lázas mondatai, Jézus Krisztus tanítása vagy Pál apostol levelei. Az epizódokban ezekből vett idézetekkel gyakran találkozunk majd a közbe-közbeszóló angyal révén. Továbbá a korabeli tanúvallomások, levelek és a szentéletrajzok személyes megfogalmazásai épülnek be a szentek elhangzó szövegeibe. Így például Szent Margitnak és Szent Erzsébetnek nemcsak tetteit, hanem saját szavait is fel tudjuk idézni. A szentek legendáiból pedig nem a csodás elemek színpadias megjelenítése kap hangsúlyt, hanem a csodálatos események mögött a szentek személyes döntéseinek felfejtése. A középkori ember világképét is megpróbálom megjeleníteni a filmsorozatban, ami egyrészt az Isten országa és a földi világ, az Isten után vágyódó ember és a mindenhol felbukkanó ördögi kísértés, a lélek és a test ellentételezésében nyilvánul meg. Másrészt pedig a szentek halálának bemutatásával és a lélek halhatatlanságának érzékeltetésével, a másokért vállalt szenvedéssel és a mindenkori imádkozással a középkorban példának tartott hitéletre szeretném felhívni a film nézőinek figyelmét. Természetesen izgalomban tart, hogy mennyire sikerül mindez?

A bemutatásra kerülő 13 élet között elsősorban az Árpád-házi szentek, mint Szent István és Szent László királyok, Szent Imre herceg, aztán az akkori világ nagy női példaképei: Szent Erzsébet és Szent Margit, valamint Szent Piroska és Szent Kinga. Az Árpád-házon kívüli szentek között szerepelni fog Anjou Szent Hedvig, Szent Gellért, Boldog Mór, Skóciai Szent Margit, Boldog Özséb, valamint Kapisztrán Szent János.”

A teljes írás itt olvasható.

(Címkép forrás: Kecsekmétfilm Kft)