Jól vették a pandémia okozta akadályokat a hazai bíróságok, amelyek leginkább a távmeghallhatások révén tudták biztosítani a folyamatos munkát – tudta mega Mandiner az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől. Senyei György Barna beszélt az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való kapcsolatukról, a korábban jelentős konfliktusforrást jelentő vezetői kinevezésekről és a hatályon kívül helyezések visszaszorítása érdekében tett lépésekről.

Részletek az interjúból.

– Mekkora fennakadást okozott a bíróságok munkájában a pandémia, hogyan sikerült kezelni ezt a helyzetet?
Tavaly március óta váltakozó intenzitással, de folyamatosan a járványhelyzet kezelése tölti ki a bírók és a bírósági igazgatás mindennapjait. Alapvető jelentőségű, hogy a bíróságok a veszélyhelyzetben is működjenek, vannak ugyanis olyan eljárási cselekmények, amelyek nem tűrnek halasztást. A bíróságok elsősorban a távmeghallgatások segítségével oldották meg a helyzetet, valamint élve a további digitális lehetőségekkel, a speciális szabályok szerint részben tárgyaláson kívül is dolgozták fel az ügyeket.

Természetesen voltak olyan eljárások, amelyekben ezen megoldások nem voltak alkalmazhatóak, a személyes jelenlét nem volt mellőzhető (például nyomozási ügyszak). Összességében a pandémia nem vezetett az ügyek elhúzódásához és sikerült biztosítani a bíróságok működését ebben az időszakban is.

-Mennyivel emelkedett meg a távmeghallgatások száma?
2020-ban a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest háromszor annyi (2019-ben 6.426, 2020-ban 20.569), míg 2021 első félévében az előző félévhez viszonyítva is kétszer annyi távmeghallgatást bonyolítottak a bíróságok (2020. I. félévben 8.353, 2021. I. félévben 16.845). A távmeghallgatások számának növekedése mögött azonban nem csak a veszélyhelyzet, hanem a távmeghallgatási rendszer folyamatos bővítése és alkalmazásának kiterjesztése is áll.

Ez a büntetés-végrehajtási intézeteknek is hatalmas könnyítést jelentett, hiszen nem kellett a terhelteket a bíróságokra előállítani. Ma már egyébként minden bíróság fel van szerelve a távmeghallgatást biztosító eszközökkel. Az elektronikus ügyintézés lehetőségével egyre többen élnek, jelentős a növekedés ezen a téren is. A járvány nem vezetett az ügyek elhúzódásához.

-Elődje, Handó Tünde elnökségének vége felé nagyon kiéleződött az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti ellentét. Most sokkal kevesebbet hallani erről. Milyen a viszonyuk?
Csak megismételni tudom a korábban elmondottakat, miszerint az együttműködés kulcsa egymás hatásköreinek tiszteletben tartása.

Megválasztásom idején az OBT még hiányos létszámmal működött, de a pandémiás helyzetben az első adandó alkalommal megtörtént a póttagok megválasztása, a tanács azóta is teljes létszámmal működik. Jellemzően folyamatos az együttműködés, ez azt is jelenti, hogy személyesen én vagy az OBH elnökhelyettese – kevés kivételtől eltekintve – mindegyik OBT ülésen részt vettünk. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy ne fordulna elő adott esetben jogértelmezési, ezen belül hatáskör-értelmezési vita a két fél között.

-Nemrég az OBT szóvivője, Vadász Viktor egy interjúban több problémát is felvetett, amelyek terhelik a kapcsolatot. Egyebek mellett azt, hogy az OBH nem engedélyezi, hogy az OBT közleményeket jelentessen meg a hivatal honlapján, mondván, az elnök nem szeretné, ha a portálra általa kontrollálatlan tartalom is kikerülne.
A bíróságok központi honlapján a jogszabályban előírt tartalmak jelenhetnek meg az OBT tekintetében is, ezek pedig hiánytalanul elérhetőek. Az ezen felüli információknak pedig a tanács a költségvetéséből működtetett honlapon adhat teret. Ez utóbbi megoldást is vita előzte meg.

Az OBH minden törvényben előírt ellenőrzési kötelezettségnek eleget tesz.

Az írást, teljes terjedelmében itt olvashatja el
Kép: Ficsor Márton