Brüsszel és a lengyel kormány vitája nem jogi, hanem politikai természetű, az Európai Bizottság ugyanis nagyobb hatalmat akar, mint amit a szerződések lehetővé tesznek. Ryszard Legutko professzort, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselőjét kérdezte Őry Mariann a Magyar Hírlap újságírója az elmúlt hét fejleményeiről.

– Nagy visszhangot keltett a lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntése, amely szerint az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal. Mi áll ennek a vitának a középpontjában?

– Jogi szempontból a döntésben nincs semmi rendkívüli, Lengyelország uniós csatlakozása óta, tehát az elmúlt csaknem húsz évben több hasonló is született. Egyszerűen azt mondja ki, hogy az alkotmányé az elsőbbség, az a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban. Ennyi. Minden tagállam abból indul ki, hogy a saját nemzeti alkotmánya élvez elsőbbséget. Ebben egészen mostanáig semmi rendkívüli nem volt….A vita nem jogi, hanem politikai. Az alkotmánybírósági döntést arra használják az uniós intézmények, hogy támadják a lengyel kormányt, az elmúlt két-három évben ugyanis az Európai Bizottság elkezdte azt hangoztatni, hogy az uniós jog élvez elsőbbséget. Ez teljességgel nonszensz. Az alapszerződések sehol sem említik, hogy az uniós jog általánosságban elsőbbséget élvezne…

…– Mi az Európai Bizottság célja?

– Az uniós intézmények ki akarják terjeszteni a hatásköreiket. Ez minimum azóta nyilvánvaló, hogy Jean-Claude Juncker nyíltan kimondta, politikai bizottságot vezet. Eszerint az Európai Bizottság már nem semleges közvetítő, hanem saját politikai agendája van. Túl akar terjeszkedni a szerződéses kereteken, és legkönnyebb célpontnak a konzervatív vezetésű kelet-közép-európai országokat tartja, mint Lengyelország és Magyarország. Esetünkben az igaz­ságügyi reform volt a támadás ürügye, ami, mint mondtam, nem uniós kompetencia.

– Az események hogyan foly­tatódhatnak? Mi lehet Brüsszel következő lépése?

– Jogilag nem tehetnek sokat, de az uniós jog és a szerződések tisztelete manapság már elég ritka, sokkal inkább a megszegésük vált általánossá. Újabb intézkedések várhatók Lengyelországgal szemben, már csak azért is, mert Németország és Franciaország is az Európai Bizottság mellé állt, a két ország külügyminisztere közös közleményt is kiadott. Valószínűleg a bizottság megpróbálja majd megvonni Lengyelországtól a helyreállítási alap forrásait, ami már teljesen a jogtalanság területére visz. Folyamatosan zsarolnak minket, olyan szóhasználattal fenyegetnek, ami különösen elképesztő annak fényében, hogy hivatalnokok utasítanak helyre egy demokratikusan megválasztott kormányt. Az EU törvényen kívülre kerül. Ez szomorú következtetés a részemről, de sajnos igaz. A szerződések, szabályok a kisebb tagállamok egyetlen védőpajzsa, ezek nélkül még szégyentelenebbül támadnának és aláznának meg minket. Mindazonáltal úgy gondolom, a lengyel kormánynak nem szabad meghátrálnia, megadnia magát a pénzügyi és mindenfajta más zsarolásnak….

A teljes interjú itt olvasható.

(Címkép: Kraków Wyborcza)