Érzékenyen érinti Ukrajnát az új magyar-orosz gázmegállapodás: keleti szomszédunkat már több irányból kerülik ki az új gázvezetékek, erős ütőkártyák és sok pénz esik ki Kijev kezéből – de kérdés, Brüsszelt mennyire hatja meg Kijev panasza, és hogy pontosan mi köze is van Ukrajnának a magyar-orosz megállapodás tartalmához.
Újabb diplomáciai csörte alakul Budapest és Kijev között a hétfőn nyilvánosságra hozott új gázszállítási megállapodás miatt. Ismeretes, hogy az MVM CEEnergy és a Gazprom Export között tizenöt évre aláírt szerződés értelmében a Gazprom egyrészt a nemrég elkészült Török Áramlat gázvezetéken, Bulgárián és Szerbián át, másrészt Ausztrián át szállít majd földgázt hazánkba, kihagyva így az ellátási rendszerből a Testvériség földgázvezetéket, ami Ukrajnán keresztül éri el hazánkat.
Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba kedden úgy reagált a magyar–orosz szerződéskötésre, hogy Magyarország „csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra”. Kuleba azt is bejelentette, hogy Kijev nem fogja szó nélkül hagyni Budapestnek ezt a lépését, és „megfelelőképpen” fog válaszolni, mert „itt nem lehet semmiféle sajnálkozás és egyetértés”. Az ukrán külügyminiszter szerint hazánk megsértette a magyar–ukrán alapszerződés szellemiségét azzal, hogy ilyen megállapodást kötött a Gazprommal, és bejelentette, hogy be fogja panaszolni Magyarországot az Európai Bizottságnál. Azt pedig már most elhatározták, hogy a két ország közötti vegyes parlamenti bizottság következő ülését elhalasztják.
Magyarország válaszul bekérette Ukrajna nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Szijjártó Péter közzétett a Facebookon egy bejegyzést, amiben kijelentette, hogy „az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel miről állapodunk meg”, és hogy Ukrajna megsérti nemzeti érdekeinket, amikor akadályozni akarja biztonságos gázellátásunkat.
A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy Kijev igazán viselkedhetne hálásabban is, mert Magyarország a közelmúltban például lélegeztetőgépeket is adományozott Ukrajnának.
Ez egy újabb csörte a néhány éve már elég feszült magyar–ukrán kapcsolatokban. A két ország között azóta ilyen barátságtalan a viszony, hogy az ukrán parlament, a kijevi rada néhány éve, az Ukrajna keleti részén zajló konfliktusra reagálva egy olyan nyelvtörvényt fogadott el, ami nagyon hátrányosan érinti az országban élő kisebbségeket.
Bár a törvény elsősorban az Ukrajnában élő oroszok ellen született, a Kárpátalján élő magyarokat is rendkívül hátrányosan érinti. Az ottani magyarokat azóta is rendszeresen zaklatják ukrán nacionalisták. A budapesti külügy többször is felszólította az ukrán kormányt a nyelvtörvény visszavonására, amit Kijev azóta sem tett meg. Magyarország azóta konzekvensen állítja meg Ukrajna nyugati integrációs törekvéseit, így az együttműködést a NATO-val és az Európai Unióval is.
A Gazprom már hosszabb ideje kereste annak a lehetőségét, hogy az ukránok kikerülésével juttassa el a földgázt európai partnereinek. Napjainkra ez a keresés lényegében véget ért, hiszen a Fekete-tenger alatt már működik a Török Áramlat nevű gázvezeték, amely a kelet-balkáni országok mellett – a két ország vezetékhálózatának összekötése után – Szerbián keresztül Magyarországot is képes földgázzal ellátni.
Dmitro Koleba ukrán külügyminiszter tehát a pénze után fut: azzal, hogy Magyarországra mostantól a Török Áramlaton és Ausztrián keresztül jön a földgáz, Budapest kirántott egy nagy köteg pénzt Kijev zsebéből, amit aligha szolgáltat vissza bárki is. A gazdaságilag elég rossz bőrben lévő Ukrajna számára minden elveszített gázszállítási megbízás súlyos csapás – márpedig a Török Áramlatnak köszönhetően előbb Romániát és a kelet-balkáni országokat, most pedig hazánkat is „elveszítette”. Kérdés, hogy az Európai Bizottságot ez mennyiben fogja meghatni.
Forrás és teljes cikk: mandiner.hu
Kiemelt kép: MTI/KKM/Borsos Mátyás
