Rimaszombatban a Magyar Közösség Pártja kongresszusa is rábólintott, így egyesül a három felvidéki magyar párt: az MKP, a Híd-Most és az Összefogás. Optimista nyilatkozatokból nincs hiány, de a háttérben a realistábbak is szükségszerűnek tartják, ami történt.

Vasárnap este Cziprusz Zoltán, az MKP alelnöke, megyei és városi képviselő köszöntötte a párt küldötteit, ahol Duray Miklós, a felvidéki magyar nemzeti politika doyenje is letette voksát az egyesítés mellett. „Kiutat és jövőképet kínálunk” – szólt az MKP utolsó kongresszusának politikai nyilatkozata, hiszen a párt formailag beolvad a Szövetség nevű közös pártba, ahol platformként él tovább.

Ugyanez játszódott le a Most-Híd kongresszusán szombaton, ahol Sólymos László pártelnök koronavírus-fertőzés miatt nem tudott részt venni, de pozitívan értékelte a közgyűlés küldöttjeinek döntését. Elvégre hosszú évek óta kóstolgatta a két nagyobb felvidéki magyar formáció, a jobbközép–konzervatív Magyar Közösség Pártja (MKP) és az előbbiből 2009-ben viharosan távozó, Bugár Béla által gründolt Most-Híd a keserű pirulát. A két, lényegében a magyar szavazatokért versengő párt egyesülését ráadásul az alig két éve alapított – beszédes nevű – Összefogás mozgalom próbálta az utóbbi időben tető alá hozni.

A szükségszerűség egyértelmű volt: 2006-ban, ereje teljében az MKP a szavazatok csaknem 12 százalékát szerezte meg, és 20 képviselőt küldhetett a 150 fős törvényhozásba. Az MKP tényező volt, holtversenyben a szlovák neofasisztákkal a harmadik legnagyobb párt helyéért.

A nagy pártszakadás utáni első választáson, 2010-ben a szavazatok megoszlottak a két formáció között, amiből a Most-Híd jött ki jobban, az MKP pedig kiesett a törvényhozásból. Bugárék kétszer voltak kormányon, de folyamatosan olvadt a támogatottságuk, s végül 2020 februárjának kijózanító pofonja volt, hogy egyik magyar – vagy elsősorban magyarokat képviselő – párt sem jutott be a parlamentbe.

A megegyezés immár elodázhatatlan kényszerré vált az egymás elleni harcban megtépázott népszerűségű pártok számára. Még egy darabig folyt az egymásra mutogatás és a kölcsönös sértődések sorozata – a Most-Híd az MKP maradiságát, az MKP a vegyes párt elvi hajlékonyságát ostorozta, ahogy
korábban is.

Aztán furcsa hármas játékba kezdtek a frissen alakult Összefogással és egymással. A Most-Híd és az MKP hosszú időn keresztül mutogatott, mindig a másikra, hogy ki miatt nem sikerül az összefogás. 2020-ban többször úgy tűnt, megtörik a jég, lemondott az MKP által vállalhatatlan Bugár Béla is a Most-Híd vezetéséről.

Mindezek után valódi meglepetés volt, amikor szeptember 10-én a három párt hirtelen bejelentette, hogy megegyeztek. Az új, Szövetség nevű párt „megteremti végre a magyar politikai egységet, és új fejezetet nyithat a felvidéki politikában”, most már aztán tényleg, becsszóra.

Ráadásul nem is akárhogyan: a csaknem kihagyott Összefogás boronálja maga alá a másik két pártot – tudtuk meg Mózes Szabolcstól, az Összefogás elnökétől. Technikailag ugyanis a helyzet úgy áll, hogy Mózesék pártjában fuzionál a három erő: az MKP és a Most-Híd hétvégén jogilag megszűnt pártként létezni, és a Szövetség platformjaiként működnek tovább.

Az MKP-nak 50 százaléknyi, a Most-Hídnak egyharmad, Mózeséknek pedig egyhatodnyi hely jut. Az Összefogás elnöke szerint az időhúzás azon múlt, hogy főleg a két nagy párt struktúráját kellett harmonizálni. Száraz technikai részletekről volt szó, de a fúzióhoz mindhárom formációnak módosítania kellett az alapszabályzatát.

A teljes cikket a Mandinerben, itt olvashatják el