Új nevet kap a drezdai múzeumban 143 műalkotás; a “haladó” megítélés szerint ugyanis a festmények és a szobrok megnevezése rasszista és diszkriminatív. Így törlik a címekből egyebek mellett a szerecsen, az eszkimó, a törpe, a fekete bőrű kifejezéseket. Az eset nem egyedi, és nem is az első Németországban. Karácsonykor Ulmban az evangélikus egyház kifogásolta, hogy a betlehemi királyok közül Menyhártot, kicsi kövér fekete bőrű figurának ábrázolták, ezért ott a három királyok már nem is szerepeltek.

Berlinben már októbertől új nevet kaphat a Mohrenstrasse,  mivel az többek szerint rasszista, és a gyarmatosítás időszakának hiányos feldolgozását bizonyítja – hangzott el az M1 Ma reggel adásában.

A Mohrenstrasse utcanév, illetve a metrómegálló nevének megváltoztatásának ötlete az 1990-es évekig nyúlik vissza. Akkor a szociáldemokraták és a Zöldek javasolták, mert szerintük a szerecsen elnevezés rasszista és a rabszolgaságra  emlékeztet – közölte a közmédia berlini tudósítója.

A „nyelvi rendőrség” döntése értelmében az 1700-as évektől Mohrenstrasse néven ismert utcát egy 18 században élt volt rabszolga (egy “mór”) után nevezték el. Anton Wilhelm Amo volt az első afrikai, aki keresztény európai egyetemen tanult, és ő lett az első afrikai, aki Európában filozófiát gyakorolt.

Münchenben történészek készítettek egy listát arról, melyik utcanevet tartják sovinisztának, nőgyűlölőnek, rasszistának, militaristának vagy antiszemitának.

Eddig több mint 6300 utcanevet vizsgálták át történészek, és ennek egytizede akadt fent a rostán. Többek között olyan tudósoké is, mint Robert Koch, a tuberkulózis kórokozójának felfedezője.

A bírálói most azt vetik a szemére, hogy a gyarmatokon végzett kísérleteket és nem állt ki a gyarmatosítás ellen.

Egyébként a Nobel-díjas tudós nevét visel a szövetségi egészségügyi főhatóság.

A nagy kutya, a kisnövésű és a fiú

Több szobor és műtárgy is van, amelynek a nevét is és címét is megváltoztatták.

Egyedül a drezdai Zwinger képtárban 143 műalkotás – szobor és festmény – nevét találta sértőnek egy bizottság. Jan Fyt flamand festő 1652-es alkotása, A nagy kutya, a törpe és a fiú festményét a műkedvelők évtizedek múlva már nem ezen a néven fogják megtalálni a katalógusban. A törpe elnevezést a kisnövésű váltja fel.

Nem mindenki ért egyet ezzel a döntéssel. A Német Múzeumi Szövetség elnökségi tagja, Reinhard Spieler szerint épp az adja a múzeumok létezésének értelmét, hogy más korszakokban más volt az értékrend.

Beindult a liberális gőzhenger – így értékelte az átnevezési hullámot az M1 adásában Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője, aki újabb hajmeresztő példákat is felsorolt. A nyomásnak engedve megváltoztatták a népszerű csokigolyó nevét, a Mohrenkopfét, de az “Eszkimó jégkrém” elnevezés sem állta ki a próbát.

A jogosítvány, németül Führerschein, is a bírálatok kereszttűzébe került, mert úgy vélik, hogy a Führer elnevezés miatt sokan a nemzeti szocialista kancellárra asszociálnak.

„Negyvenkét éve van jogsim, de eszembe se jutott volna, hogy Hitlerre gondoljak, amikor közúti ellenőrzésnél elővettem” – mondta az elemző.  Ezért most inkább a Fahrerlaubnis elnevezést használják.

Szerző: hirado.hu

Fotó: Jan Fyt flamand festő 1652-es alkotása, A nagy kutya, a törpe és a fiú. (Forrás:Wikigallery)