Újabb állomásához érkezett Angela Merkel hetek óta tartó búcsúturnéja, a német kancellár Washginton, Moszkva és Kijev után Varsóba is ellátogatott szombaton. A leköszönő német kormányfőt a lengyel fővárosban Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta, miután Andrzej Duda elnök lemondta a találkozót. A vizit körülményei jól tükrözik, hogy a lengyel–német kapcsolatok válságos állapotban vannak.

Bár a kereskedelmi kapcsolat Németország és Lengyelország között még mindig virágzik, a két szomszédos ország politikailag elszigetelődött egymástól.

Az eredeti tervek szerint a német kancellárt Mateusz Morawieckin kívül Andrzej Duda is fogadta volna, a jobboldali lengyel elnök azonban lemondta a találkozót.

A hivatalos indok szerint az államfő a felső-sziléziai Katowicébe látogatott Merkel lengyelországi tartózkodása alatt, a lengyel média diplomáciai forrásokra hivatkozva ugyanakkor közölte, hogy az elnök valójában más miatt kerüli a találkozást. Andrzej Duda katowicei útjának híre ugyanis azok után látott napvilágot, hogy a Gazprom orosz gázipari cég pénteken bejelentette: befejeződött az Északi Áramlat 2 megépítése, és várhatóan már idén megkezdi működését. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezetéket az Egyesült Államok és több európai ország, köztük Lengyelország és Ukrajna is bírálta, amelyek attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi az EU-t az orosz energiahordozónak.

A két ország viszonya 2015-ben kezdett elmérgesedni, amikor a konzervatív-jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vette át az irányítást Lengyelországban. A kétoldalú kapcsolat helyzetét pedig tovább súlyosbítja, hogy Brüsszel – Németországgal az élvonalban – az elmúlt időszakban egyre több vitát folytat Lengyelországgal és Magyarországgal.

Mindezen felül Varsó és Berlin között a migráció kérdése is kényes téma, amely a kormányfők találkozóján szintén szóba került.

Varsó és a balti államok kormányai a minszki vezetést vádolja azzal, hogy közel-keleti országokból utaztat migránsokat Belaruszba, majd a szomszédos országok határaihoz szállítja őket. Angela Merkel nyilatkozatából azonban az derült ki, hogy a német kancellár figyelmét kevésbé köti le a határok védelme és az uniós állampolgárok biztonsága, mint a közel-keleti és afgán bevándorlók sorsa.

– Ezek az emberek, akiket Minszk nyomásgyakorlási eszközként használ, segítségre és védelemre szorulnak – emelte ki a Willkommenskultur szülőanyja a kétoldalú megbeszélés után megtartott sajtótájékoztatón.

Bár a német parlamenti választásig már csak két hét van, Angela Merkel az utolsó pillanatig igyekszik a figyelem középpontjában maradni: útját a jövő héten Szerbiában, Albániában és Franciaországban folytatja. 

A tegnapi látogatásról teljes írást a Magyar Nemzetben olvashatják.