Afganisztánban belső árulás történhetett, Amerika teljesen tönkretette a presztízsét, egy tisztán tálib uralom pedig az egész térségre veszélyt fog jelenteni – többek között erről beszél a magyarokkal együttműködő családból származó, Budapesten élő Mohammad Ali Samay.

Mohammad Ali Samay családja építési társaságukkal Pul-e Homriban egykor több magyar projektben vett részt: Mohammad 2008-tól a Balassi Intézetben magyar nyelvet tanult, aztán a Corvinus Egyetemen diplomázott, jelenleg pedig ugyanitt írja PhD-dolgozatát az eurázsiai biztonságpolitikai együttműködés dinamikájáról.

***

Most mindenki meg van lepve, milyen gyors volt a tálibok hadművelete az ország elfoglalására. Önt meglepte?

Az utóbbi napokban egyre több afgán híradás szól arról, hogy árulások is történtek. A Köztársasági Elnöki Hivatalban olyan emberek, akik egyes kormányzati területek irányítását a kezükben tartották, elárulták a kormányukat. Mazar-i-Sarifban például a helyi kormányzók és a tekintélyes politikus harcra készültek a tálibok ellen, de

a helyi katonai parancsnokok a Nemzetbiztonsági Tanácstól olyan parancsot kaptak, hogy adják fel a várost.

Nem a honvédelmi miniszter és nem a vezérkari főnök alá tartoznak ugyanis, hanem a Nemzetbiztonsági Tanács alá, mert ez a testület nevezte ki őket a posztjukra. A katonák tehát feladták a harcot, a tálibok pedig elfogták a helyi politikusokat. Aki közülük el tudott menekülni Üzbegisztánba, erről nyilatkoztak a sajtóban. Herát tartományban ugyanerről beszélnek, a katonák kabuli parancsra elhagyták a harcot.

Kik szervezték ön szerint az árulást? A Nemzetbiztonsági Tanács tagjai?

Igen, a Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadói. Ez a testület nevezte ki még a járási rendőrparancsnokokat, nem a védelmi miniszter.

Miért tették? Pénzért, az életük megmentéséért?

Volt olyan kormányzó, aki két hónapja még a Nemzetbiztonsági Tanácsnál dolgozott, közel állt a köztársasági elnökhöz, kinevezték kormányzónak, most pedig azt látjuk, hogy a tálibokat kísérte és átadta a várost nekik. Ezek az információk arra mutatnak, hogy

lehetett egy háttéralku, a háttérben ezek meg voltak szervezve.

Az államfő és a védelmi miniszter is elhagyta az országot, árulás áldozatai lettek. Az amerikaiak 2020-ban kötöttek a tálibokkal egy megállapodást, a szövegnek van egy titkos záradéka, amelyet a nyilvánosság nem ismer. A köztársasági elnök a fél életét Amerikában töltötte, a nemzetbiztonsági tanácsadója Pakisztánban nőtt fel, Angliában PhD-zett: ahogy megérkezett Afganisztánba, nagykövet lett Amerikában, majd utána lett az elnök tanácsadója. Olyan tanácsadókkal vette magát körül, aki nem ismerték az országot, többük még a nyelvet sem beszélte. Szinte minden kormányzati ember pastu volt, más etnikumúak alig tölthettek be fontos állásokat a kormányzatban. Ráadásul az államfő 2014-ben és 2019-ben is csalások révén került hatalomra. Abdullah Abdullah megnyerte mindkettő voksolást, de az amerikai támogatás miatt mégis Asraf Gáni lett az elnök.

Az afgán kormányhadsereg sokkal gyengébb katonai ellenállást tanúsított, mint azt a felfegyverzése, kiképzése alapján várni lehetett. A feltételezett áruláson túl milyen okai vannak ennek?

Az is ok lehetett, hogy két-három éve a fiatalítás jegyében

kényszernyugdíjaztak mintegy hatezer katonai, rendőrségi, titkosszolgálati vezetőt, tábornokot

– olyan embereket, akik harminc-negyven évet harcban töltöttek, volt a tálibok ellen harci tapasztalatuk. Helyettük nem hivatásos katonákat neveztek ki, hanem gyorstalpaló kiképzéseken előléptetéseken átment embereket, vagy egyetemet végzett civileket neveztek ki járási kormányzónak vagy rendőrkapitánynak. Egy harmincas éveiben járó fiatalt neveztek ki legutóbb vezérkari főnökké, aki összesen hat-hét évet szolgált csak a honvédelmi minisztériumban.

Ezen tényezőkön túl hol volt a harci morál?

Mintegy 360 ezer katonával bír az afgán hadsereg, a tálib erők 40-45 ezer fegyveressel rendelkeznek: 10 tálib elől 500 katona elmenekült. Ez történt.

Kik a tálibok? Egy iszlamista mozgalomról van szó. De a lakosság mi alapján ismeri meg őket?

Az amerikaiak évekig a terrorizmus elleni harc jegyében küzdöttek a tálibok ellen. 2020-tól változott a szóhasználat az amerikai médiában: a tálibok nem terroristák, mert nem akarnak világkalifátust, csak Afganisztánban akarnak kialakítani egy iszlamista rendszert.

Tehát az a terrorista, aki csak helyben akar ölni, az nem terrorista? Korábban mást mondtak.

A tálibok az utóbbi húsz évben öngyilkos merényleteket követtek el, robbantások hajtottak végre iskolák, utak, intézmények ellen, szolgálaton kívüli katonákat öltek meg, lefejeztek embereket – ezekről felvételek vannak.

Maráczi Tamás teljes interjúja ITT olvasható.

Fotó: AFP / A tálib küldöttség tagjai Katarban.