A Fidelio információja szerint kis híján botrányba fulladt az Orlai Produkciós Iroda Válaszfalak című darabjának augusztus 11-i előadása a színpadon elcsattant férficsók-jelenet miatt, amikor az egyik néző sajátos formáját választotta nemtetszése kifejezésének.

Bess Wohl Tony-díjra is jelölt drámája a szeretetről, illetve annak vad és kiszámíthatatlan természetéről, beteljesítetlen tervekről és viszonzatlan érzésekről szól. Ebben a felfokozott, és érzelmekkel teli miliőben csattan el egy csók két férfi szereplő között. A jelenetnek az alkotók nem is kívántak más vagy nagyobb jelentőséget adni, azonban a nézőtéren…a gesztus egészen más megvilágítást kapott. Az augusztus 11-i előadás során az egyik néző ugyanis úgy érezte, fütyüléssel kell a közönség és a színészek tudtára adnia, hogy zavarja, amit a veresegyházi Mézesvölgyi Szabadtéri színpadán lát.

A darabban mások mellett Hernádi Judit, Kern András, Nagy Dániel Viktor, Pataki Ferenc és Grisnik Petra szerepelnek.

A liberálisok már el is kezdtek visítani. Az előadás egyik szereplője, Nagy Dániel Viktor a közösségi oldalán egy azóta már törölt bejegyzésében ezt írta: „ #Üzenem annak a kedves nézőnek, aki fütyüléssel zavarja meg az előadást, ha férficsókot lát a színpadon, hogy ne járjon színházba. Nem kell, tényleg, egy szint alatt nem érdemes. Nem kell a nézőtérre is behozni a politikát, a kék plakátok retorikáját, és az ostobaságot. Mert ez nem véleménynyilvánítás, ez gyökérség. Köszönöm a kollégáim nevében is.Magyarország #2021 #Gratulálok #a #propagandához”.

Szeretve tisztelt Nagy Dániel Viktor! Néhány „apróságot” fel kellene fognia. Segítek.

1. Ha valakinek nem tetszik, amit lát, akár füttyel is joga van hangot adni ellenvéleményének.

2. Nincs kiírva a darab plakátjára, hogy: „Vigyázat, homoerotikus jelenetet is tartalmaz az előadás”. Úgyhogy a nézőt váratlanul érte a nem éppen esztétikus megnyilvánulás. (Még nem feledtük, mennyire tetszetős volt mondjuk Brezsnyev elvtárs és Kádár elvtárs férfias csókolózása…) Ha előre tudja a néző, hogy hasonlóra számíthat, bizonyára nem megy „színházba” (ha ez színház egyáltalán).

3. Nem a néző a hibás, ha olyan előadást tolnak a képébe, amely felháborítja. A színház feladata nem a provokáció, hanem a magas színvonalú szórakoztatás. Ezért a néző fizet, Ön/Önök pedig az ő pénzéből él/élnek.

4. Volt idő, amikor a nemtetszésnek más módon, például rohadt paradicsom vagy záptojás dobálásával adtak hangot. Mai szemmel ez a gyökérség, a fütty nem agresszió, hanem jelzés.

5. Propagandát emleget, holott éppen az Önök produkciója tartalmaz propaganda elemeket, természetesként ábrázolva (még ha csak ennyire is) az azonos neműek közötti természetellenes kapcsolatot. Ami persze nem üldözendő, de nem is támogatandó.

6. A nézőtérre nem a politika, hanem a normalitás tette be a lábát, jelezve, hogy nem minden fogadható el, csak azért, mert némelyek „művészinek” nevezik a deviancia megjelenítését. Attól, mert annak állítják, még közel sem lesz az.

Kedves művész úr, készséggel elismerem, hogy nem öröm, ha kifütyülik az embert. Mint ahogy egy heteroszexuális férfinak kínos – még ha a színpadon is – megcsókolni egy azonos nemű egyént. Keserves színészi feladat, de rendben, ezzel (is) jár a mesterség. A színész azonban ne ítélkezzen közönsége fölött és ne sértődjön meg, ha a munkáját (vagy mint esetünkben, a darab, a jelenet szellemiségét) kritikával illetik.

Ez is benne van a gázsiban.

(Címkép forrás: YouTube)