A beszédet és az írást sújtó hibák egyike a rendelkezik ige szövegkörnyezetbe nem illő, pontatlan használata. Ráadásul e téves szóalkalmazás napjainkban mértéktelenül burjánzik.

„A szingli nő rendszerint sok barátnővel rendelkezik”; „A legutóbbi, 2017-es felmérés szerint a lakosság hatvanöt százaléka egy-négy baráttal rendelkezik”; az illető „előnytelen külsővel rendelkezik, színpadon nem mutat jól”. Mosolyfakasztó szóhasználat ez.

Magyarítva a fenti mondatokat vonatkozó részét: A szingli hölgynek rendszerint sok barátnője van; rendszerint sok a barátnője; a lakosság hatvanöt százalékának egy-négy barátja van, a lakosság hatvanöt százaléka egy-négy baráttal dicsekedhet, vagy: a lakosság hatvanöt százaléka egy-négy személlyel barátkozik; előnytelen külsejű.

A rendelkezik igének akkor pontos a használata, ha ezeket a tartalmakat kívánjuk vele kifejezni: utasítással irányít; dönt valamiben („az igazgatótanács így rendelkezik”); utasítást ad valaminek a végrehajtására („a diákok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatásról szóló törvény rendelkezik”); valaminek a felhasználásáról dönt („szabadon rendelkezik a gyűjteménnyel”).

Elfogadható ennek az igének a szövegbe építése, ha konkrétum birtoklását fejezzük ki vele: „a 17. század mestereitől mintegy 500 festménnyel rendelkeznek”. Magyarosabb mégis így: 500 festményük van; 500 festmény van a birtokukban.

Ám terjengős, szószaporító kifejezést gyártunk, ha átvitt értelmű birtoklást érzékeltetünk e szóval: „Hihetetlen tánctudással rendelkezik ez a kisfiú és kislány!”; „a hibákat nem mindig veszi észre az, aki nem rendelkezik kellő gyakorlattal”. Szabatosan: nagy a tánctudása; nincs kellő gyakorlata.

Ugyancsak megszegi az anyanyelvhasználat szabályait, aki akkor is alkalmazza – azaz erőlteti –, képletes jelentésű birtoklás kifejezésére, ha az alany nem személy, hanem tárgy, fogalom: „a gyógyszer nem rendelkezik mellékhatásokkal”; „a téli gumi kellő tapadással rendelkezik”; az autó „gyönyörű külsővel rendelkezik”; „a város gazdag népszokásokkal, hagyományokkal rendelkezik”. Szabatosan, világosan, illetve árnyaltan: nincs mellékhatása; a téli gumi kellő mértékben tapad; az autó gyönyörű, tetszetős (szép a karosszériája, kocsiszekrénye); a város gazdag a népszokásokban, hagyományokban, a településen élnek a hagyományok, a város élteti a hagyományokat, a helységben élénk a hagyományápoló tevékenység stb.

Henye stílusú és megmosolyogtató az a szófűzés, amelyhez hasonlót fentebb már idéztünk: „Az amerikai focisztár forró feleséggel rendelkezik”. Szabatosan: tüzes, szenvedélyes a felesége. Az egyik szlovákiai lapban citálta a nyelvész ezt az ugyancsak mulatságos sajtómondatot: „Jóska olyan anyóssal rendelkezik, aki rendelkezni szeretne vele, parancsolni akar neki”. A mondat megfelelő része magyarosan: olyan anyósa van, aki rendelkezni szeretne vele (ez utóbbi „rendelkezik” szó a helyén van, ugyanis itt ez a jelentése: „irányít”, dirigál”).

Pontatlanul – és ugyancsak mosolykeltően – fogalmaz, aki akkor is él ezzel az igével, ha nincs szó birtoklásról, sőt ennek épp az ellenkezőjéről, illetve valamilyen gondról, problémáról: „a program néhány apró hiányossággal rendelkezik”; „megnézték, hogy melyik önkormányzat mennyi adóssággal rendelkezik”; „pénzhiány miatt fizetési elmaradással rendelkeznek”; a „nagy kerttel hirdetett házak valójában mind zsebkendőnyi kis semmivel rendelkeznek”. Precízen: a program hiányos; az önkormányzatnak mennyi adóssága van, mennyivel tartozik; fizetési elmaradásuk van, elmaradásban vannak; valójában csak zsebkendőnyi kertjük van.

A szóban forgó nyelvhelyességi, stilisztikai hiba tehát korrigálható és korrigálandó: részint elhagyható, sőt elhagyandó, illetve tartalmas, a szövegkörnyezetbe leginkább illő kifejezésre cserélendő.

Szerző: Arany Lajos