Egyetemünk múltja 18. századi gyökerekkel rendelkezik, és ma is hatással van életünkre, jelen és jövőbeni munkánkra egyaránt. A közvetítő a múlt és a jelen között Eszterházy Károly püspök, aki korának egyik legműveltebb mecénásaként megépítette a Domus Universitatist, az Egyetemi Házat. – kezdte köszöntőjét szerda délután a Líceum udvarán zajló ünnepségen Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona rektor asszony.
A 18. század utolsó évtizedeiben a bécsi udvar, a 20. század második felében pedig az államosítás útját állta a katolikus egyetem megvalósulásának. A vallásellenes szocialista rendszer kizárta az egyházat a közoktatásból és a felsőoktatásból. A rendszerváltást követően azonban az intézmény felvette az egyetemalapító püspök nevét, megjelent a hittanár képzés is a Hittudományi Főiskolával való együttműködés eredményeképpen. 2014-ben létrejött az Esterhazyanum Tudományos Kutatócsoport, az alapító püspök szellemi és kulturális örökségének feldolgozására. 2016-ban pedig egyetemi rangot kapott az intézmény.
„Az alapító püspök ma is üzen nekünk, csak nyitott szemmel, nyitott szívvel kell befogadnunk a körülöttünk lévő materiális és spirituális hatásokat. Fel kell ismernünk, hogy a korszerű műveltség terjesztésének eszméjét közvetíti és jelképezi a Domus Universitatis ma is, éppen úgy, mint negyed évezreddel ezelőtt. Jelenleg 5 karon, 10 képzési területen, a régió szellemi központjaként működő, országosan és nemzetközi szinten is elismert egyetemünk felkészült arra, hogy visszatérjen az alapító Egri Főegyházmegye szárnyai alá, és Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként folytassa küldetését.” – mondta a rektor.
Az a folyamat, amelyet Eszterházy püspök 250 évvel ezelőtt a Líceum megépítésével elindított, ma, számos kudarc, próbálkozás és dicséretes újrakezdés után végre megvalósult. – mondta köszöntőjében Dr. Ternyák Csaba egri érsek, az Egyetem nagykancellárja. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az egyetem előtti téren elhelyezett egykori püspök szobra komoly üzenetet hordoz. A szobor tekintete az Érseki Palotára irányul, jobbjával a Líceum épületére mutat, melyet a főpásztor egyfajta ajánlásként értelmez: „Törődjetek az egyetemmel!”
„Míg a 12 püspök-elődömnek nem volt lehetősége arra, hogy az egyetemi tervet valóra váltsa, én ma örömmel és hálás szívvel vagyok itt az Egyetem udvarán, mert nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is látok arra, hogy jobban szolgáljuk egyházunkat és népünket.
„Elfogadjuk és tiszteletben tartjuk azokat a természeti törvényeket és adottságokat, amelyek alapvetően meghatározzák az ember életét és ha elfogadjuk, akkor lesz bennünk alázat ahhoz is, hogy felismerjük és elfogadjuk az Isteni törvényeket, amelyek alapján Istent imádjuk, embertársainkat szeretjük és ezáltal emberhez méltóbb életet élhetünk.”
„Minden katolikus intézmény törekszik arra, hogy legyen kápolnája, amely az Istennel való találkozás kitüntetett helye. Eszterházy püspök erről is gondoskodott, miként nagyszerű könyvtárat és dísztermet is épített a Líceumban. Ha úgy tartjuk, hogy a könyvtár az intézmény agya, akkor a kápolna a szíve. Egyik az értelemnek, másik a hitnek a szimbóluma. Egy egyházi egyetemen nem kell bizonyítani, hogy mindkettőre szükség van. Igazat adunk Albert Einsteinnek, hogy „a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”.
Forrás: Egri Főegyházmegye
Képek: Nemes Róbert
